Az érintetlen környezet és a geológiai csodák rajongói egyaránt nagy becsben tartják Izlandot. Az ország a fenntarthatóság szempontjából is egyre inkább igazodási ponttá válik a világban. Melyek azok a dolgok, amelyek a fenntarthatóság szigetévé teszik Izlandot?
Felgőzölt banánültetvény
Kezdjük egy kis trópusi hangulatú kitérővel: Európa egyik legnagyobb, egyben a világ legészakibb banánültetvénye Izlandon található. Alig néhány száz kilométerre a sarkkörtől, egy olyan országban, ahol az éves átlaghőmérséklet nem éri el az 5 °C-ot. Laikusként azt gondolhatnánk, hogy mindez lehetetlen. A következő gondolatunk pedig jó eséllyel az energiapazarlás témája köré csoportosulna.
Valójában pocsékolásról szó sincs. Az 1100 négyzetméteres üvegházban megtermelt évi 500–2000 kiló banánhoz pedig nem kapcsolódik szén-dioxid-kibocsátás. A szigeten egyébként a fenti, egyébként a helyi agrártudományi egyetemen található banánültetvény mellett számos – hobbiból vagy oktatási céllal fenntartott – üvegházban érlelnek banánt.
A tűz és a jég földje
Biztosan sokan emlékeznek az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörésére, amely akkor szinte teljesen megbénította Európa és az észak-atlanti térség légi közlekedését. A kimondhatatlan nevű tűzhányó nincs egyedül, Izlandon további 130 aktív vulkán található. Ezzel Izland a vulkanikusan legaktívabb ország a világon, amit ki is használnak.
Ez persze nem volt mindig így. Az 1970-es években az energiatermelés döntő többségét még importált fosszilis energiahordozók biztosították. Az ország azonban felismerte a különleges geológiai adottságai által biztosított lehetőséget, és lépéseket kezdett tenni a megújuló energiaforrások irányába. Ez már csak azért is fontos volt az ország számára, hogy ezzel mérsékelje energiafüggőségét; ami pedig fényesen sikerült is.
Az Orkustofnun (az Izlandi Nemzeti Energetikai Hatóság) legfrissebb adatai szerint az áramtermelés 99,8%-át megújuló energiából állítják elő.
Az elektromosság legnagyobb részét (69%-át) egyébként vízerőművek állítják elő, míg 31% jut a geotermikus erőművekre. A geotermikus energiát emellett a fűtésben hasznosítják leginkább: az ország épületeinek több mint 89%-át melegítik a föld alól nyert hővel. Így lehetséges az is, hogy az országban, melynek neve jégföldet jelent, mindenféle károsanyag-kibocsátás nélkül tudnak banánt termeszteni.
Ilyen számok mellett a klímasemlegesség sem tűnik elérhetetlennek, amit egyébként 2050-re terveznek. Az évszázad közepére egyébként nem csupán a kibocsátást akarják radikálisan visszafogni, de a világon elsőként teljesen függetleníteni akarják magukat a fosszilis üzemanyagoktól és egyéb szennyező forrásoktól. Ennek elérése érdekében egyre nagyobb összegeket fektetnek az önvezető autókba, az elektromobilitásba és a bioüzemanyagok fejlesztésébe is.
Kitekintés itthonra
Bár Izland különleges geotermikus adottságaival nem vesszük fel a versenyt, Magyarországnak is rendkívül jók a lehetőségei. Mivel hazánk alatt a litoszféra valamivel vékonyabb, mint másutt, a magas hőmérsékletű közegek viszonylag sűrűn és a felszínhez közel helyezkednek el. Az EU-s források jól átgondolt felhasználásának okán nehéz itthon úgy eldobni követ, hogy az ne egy termálfürdő medencéjében csobbanjon, energiatermelésre és fűtésre viszont eddig alig használtuk kiváló adottságainkat. Csak a fűtést figyelembe véve, legalább 30 olyan városunk van, ahol a geotermikus energia a meglévő távfűtési rendszerrel kombinálva képes lenne részben vagy egészen kiváltani a fosszilis alapú energiaforrásokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Jobban ki kell használnunk a „talpunk alatti napot”
A szakemberek szerint a geotermikus energia végtelen erőforrást jelent az emberiség számára, jelenlegi kihasználtsága azonban elég alacsony.
Izlandon megkötik a szén-dioxidot
A kibocsátás visszafogása mellett a levegőben lévő szén-dioxid megkötésére is nagy szabású terveket szőnek a szigetország lakói. Épp tavaly indult el az az erőmű, melyet a szén-dioxid levegőből való kiszívására és kőzetté alakítására terveztek, és kategóriájában a legnagyobb a világon. Az üzem, melynek működéséről korábban részletesen is írtunk azért is különleges, mert meghajtásáról a nagy mennyiségben rendelkezésre álló geotermikus energia gondoskodik. Az Orca névre hallgató erőmű egyébként évente mintegy 4000 tonna szén-dioxidot képes kivonni a levegőből.
Az ehhez hasonló projektek mellett komoly erdősítési program is indult az országban. Ha Izlandról képeket látunk, a legritkább esetben fedezhetünk fel fákat rajtuk. Ez azonban nem volt mindig így: a vikingek hódítása előtt az ország negyedét borították erdők, melyek kiterjedése a 20. század elejére 1%-ra fogyatkozott. A folyamat visszafordítása érdekében több millió fát ültettek az elmúlt években, ezt pedig a jövőben is folytatják majd.
Erre persze szükség is van, hiszen Izlandot is egyre komolyabban érintik a klímaváltozás hatásai. Az az általánosan elterjedt vélekedés, hogy az északi országok egységesen jól járnak a felmelegedéssel, téves. Vannak persze bizonyos gazdasági ágazatok, melyek profitálhatnak a megváltozó klímából, az összkép viszont inkább negatív. Az elmúlt 20 évben például 750 négyzetkilométerrel, vagyis felszíni területük 7%-ával zsugorodtak az izlandi gleccserek, a melegedő tengervízből pedig több, a halászat szempontjából fontos halfaj költözött északi, hidegebb vizekbe.
Izland fenntartható gasztronómiája
Az izlandi konyhában alapvető a hal. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy halat esznek hallal. Ez persze nem véletlen, hiszen évszázadokon keresztül az élet szerves részét és a túlélés zálogát jelentette a halászat. Gasztronómiájuk mégsem tűnik egyhangúnak, hiszen a hal mellett mindenféle tengergyümölcsét is fogyasztanak. A szárazföldi állatok közül pedig a birkát részesítik előnyben, melyet hagyományosan, füstölve tartósítanak.
Az idők azonban változnak: míg az 1950-es években még naponta akár többször is került hal az izlandiak asztalára, ma már csak átlagban heti kétszer fogyasztják. Persze ma már a húsevés és a fenntarthatóság jószerivel nem is említhető egy lapon. Az izlandiak azonban az mezőgazdasági termelésre alig-alig alkalmas éghajlatukon rengetegféle zöldséget és gyümölcsöt is meg tudnak termelni.
Ahogy a banán esetében láttuk, az üvegházak fűtéséhez nem kell fosszilis energiahordozókat használniuk a bőségesen rendelkezdésre álló geotermikus energia miatt. Így aztán a sziget mezőgazdasági termékeinek nagy részét a legmodernebb, automatizált üvegházakban termesztik. A téli hónapokban uralkodó szinte folyamatos sötétség idején energiatakarékos LED-ekkel támogatják a növények növekedését. Így a lakosság zöldségigényének jelentős részét helyben elő tudják állítani, megspórolva ezzel az importhoz kapcsolódó kibocsátásokat. Az üvegházak fő terményei a paradicsom, az uborka, a paprika, a káposzta és az eper.
Izlandon marhahúst csak ritkán fogyasztanak, viszont az egyik legrégebbi ételük a skyr névre hallgató tejtermék. A leginkább a joghurtra hasonlító étel technikai értelemben a sajtok közé sorolható. A nemzetközi hírnévre is szert tett skyr ma már egyre többfelé megtalálható külföldön is.
Na és a bálnák?
Az elmúlt évtizedekben nemzetközi összefogás keretében moratóriumot hirdettek a kereskedelmi célú bálnavadászatra. Ezt néhány kivétellel a legtöbb érintett ország aláírta. Izland, ahol sok évszázados hagyománya van a bálnavadászatnak, elutasította a tiltást. A moratórium 1986-os aláírása óta azonban nagyot fordult a világ.
Kapcsolódó bejegyzések
Hatásvadász, ferdítő, mégis igaz film a Seaspiracy – Filmajánló
A Seaspiracy olyan helyzetet tár a néző elé, amely – a megkérdőjelezhető adatok és a hatásvadász jelenetek ellenére is – letaglózó és baljós képet fest a jövőnkről.
Az utóbbi években egyre szűkültek az iparág lehetőségei, a bálnahús iránti kereslet gyors csökkenésnek indult. Gazdaságilag egyre kevésbé érte meg az óriási vízi emlősök vadászata. Ha ez nem lenne elég, az állatvédők is folyamatosan tiltakoznak a ma már borzasztónak tűnő gyakorlat ellen. Az izlandi iparágnak a kegyelemdöfést végül a japán bálnavadászat 2019-es újraindulása adta meg, néhány más probléma mellett. A legutóbbi hírek szerint 2024-ben végleg megszűnik a véres szokás a szigetországban, ahol ma már a bálnalesre érkező ökoturisták jóval nagyobb bevételt hoznak, mint az állatok elpusztítása.
Végtelen éjszakák, végtelen nappalok
A sarkkörök közelében, nagyjából a 60. szélességi körtől északra az éjszakák és a nappalok változása erősen különbözik attól, ami felénk megszokott. Magyarországon telente a nap később kel és korábban nyugszik. Utóbbi december 21-én, a téli napforduló napján éri el a csúcsát, amikor a nappal a legrövidebb. Ez a sarkkör közelében, így Izlandon is némileg máshogy néz ki. A téli napforduló idején az országban nagyjából 11:20 körül kel csak fel a nap, míg 15:30-kor már le is nyugszik.
Éppen ezért azoknak, akik az északi fényt szeretnék látni, az a legjobb, ha erre, a turizmus szempontjából abszolút holtszezonra időzítik látogatásukat. Az északi fényről egyébként az ország meteorológiai hivatala előrejelzést is készít, melyet a hivatalos honlapján tudunk megnézni.
A téli sötétség egyébként jóval nagyobb tempóban rövidül, mint felénk. Reykjavík környékén például január utolsó napján már 2,5 órával hosszabb a nappal, mint a hónap első napján! Ahogy nálunk, úgy Izlandon is a nyári nap-éj egyenlőség idején van legtovább világos, sőt ebben az időszakban lényegében nincs is éjszaka. Augusztus nagy részében órákig gyönyörködhetünk a naplementében, amely észrevétlenül megy át néhány órával később napfelkeltébe. Közben persze naponta 3–6 perccel is rövidülnek a nappalok, ez azonban ilyenkor még nem észrevehető.
Fenntartható-e az izlandi turizmus?
A szigetet különleges vonzereje miatt egyre több turista keresi fel, noha az egyik legdrágább úti célnak számít. A 2000-es évek végén nagyjából évi 490 ezer turista kereste fel az országot, ez a szám a 2010-es évekre már jóval 2 millió fölé emelkedett. Ha figyelembe vesszük, hogy Izland népessége a 400 ezret sem éri el, egészen döbbenetes arányokat látunk. Aki érzékeli az elmúlt években a budapesti belvárost teljesen ellepő turisták tömegét, annak talán az szemlélteti legjobban az izlandi tömegturizmus mértékét, hogy arányaiban tizenegyszer annyian utaznak Izlandra, mint Magyarországra.
Kapcsolódó bejegyzések
Túlturizmus: mindent elsöpör?
A turizmus előbb vagy utóbb felemészti a legnépszerűbb úti célokat. Milyen megoldási lehetőségeink vannak a túlturizmus kezelésére?
A hirtelen jött népszerűség viszont nem mindig pozitív. Az izlandiak még időben kapcsoltak, és számos olyan intézkedést hoztak, melyek a sziget természeti értékeinek megőrzését szolgálják. Számos természetvédelmi területről kitiltották a turistákat, komolyan szabályozzák a kempingezés szabályait, és nem engedik meg, hogy a növekvő kereslet miatt szállodák tömkelege épüljön az országban. A viszonylag szűk szálláskapacitás a nagy érdeklődéssel párosulva egyre feljebb tornázza a szálláshelyárakat, így a turisták, ha akarnák, sem tudnák tömegesen ellepni az országot. Ezentúl Európában elsőként itt tiltották be a szennyeződési határértéket meghaladó kibocsátású luxushajókat.
