Izland annak a három országnak az egyike, melyek még nem hagytak fel a kereskedelmi célú bálnavadászattal. Az utóbbi években azonban egyre szűkültek az iparág lehetőségei, miközben a környezetvédők is erősen támadták az óriási vízi emlősök vadászatát.
Végül a bálnahús iránti csökkenő kereslet vezetett odáig, hogy az ország 2024-től megszünteti a vadászatra jogosító kvóták kiadását. A két vadászható fajra, a csukabálnákra és a barázdás bálnákra 2023-ig 217 illetve 209 kvótát adtak ki korábban, viszont az utóbbi három évben mindössze egyetlen állatot öltek le a szigetország bálnavadászai.
Kapcsolódó bejegyzések
1000 éves véres hagyomány miatt ölik a delfineket a Feröer-szigeteken
A Dán Királysághoz tartozó szigeteken helyi élelmiszer-ellátás részét képezi a delfinek véres leölése, ami ellen egyre többen emelik fel a hangjukat.
2018-ban, az utolsó teljes szezonban egyébként 146 barázdás bálnát és 6 csukabálnát öltek le.
A vadászat visszaszorulásában egyébként komoly szerepet játszottak a bálnahús kezelésére vonatkozó szigorú élelmiszer-biztonsági szabályok, de az is, hogy a feldolgozó üzemek nehezen tudtak megfelelni a koronavírus-járvány miatti biztonsági előírásoknak. Nem mellesleg miután Japán 2019-ben, három évtizednyi szünet után visszatért a kereskedelmi bálnavadászathoz, az izlandi bálnahús iránti kereslet drámaian lecsökkent.
Izland mellett Norvégia foglalkozik még bálnavadászattal Európában. Ott ugyan még nincs szó az iparág teljes megszűnéséről, de az elmúlt években hasonló tendenciák mutatkoztak mint Izlandon. Tavaly például 575 bálnát szigonyoztak meg, de ez kevesebb mint a fele az engedélyezett kvótának.
Úgy tűnik, hogy az üzletet egyre inkább az ökoturisták jelentik, akik bálnalesre érkeznek Izlandra. 2019-ben, még a koronavírus-járvány előtti csúcsévben már 360 ezer ember érkezett a szigetre, hogy megfigyelhesse a tengeri emlősöket. (France24)
