A világ népességének 97%-a él olyan területeken, ahol a légszennyezés mértéke meghaladja a biztonságos szintet, amit az is jól mutat, hogy 2021-ben egyetlen ország sem tudta teljesíteni a WHO levegőminőségi szabványát. Egy kedden közzétett tanulmány szerint a légszennyezés emberi életre gyakorolt hatása a dohányzáshoz hasonló, és sokkal rosszabb, mint a HIV/AIDS vagy a terrorizmus.
Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézete (EPIC) legfrissebb tanulmányában műholdas adatokkal elemzi a PM2,5 szintjét. Ez az a részecskeméret, mely súlyosan károsítja a tüdőt, ugyanis nem tisztul ki soha. Megállapításaik szerint, ha a WHO által meghatározott határértékre, légköbméterenként 5 mikrogrammra csökkenne a PM2,5 szintje, akkor a várható élettartam átlagosan 2,2 évvel növekedne globálisan.
Kapcsolódó bejegyzések
Akvapóniával az egészséges és környezettudatos étkezésért
A WWF által előrejelzett globális élelmiszerválság egy lehetséges megoldása az akvapónia lehet két fiatal magyar kutató szerint.
A tanulmány figyelmeztetett, hogy a légszennyezést mint közegészségügyi kérdést korábban elhanyagolták, de a probléma megoldására szánt finanszírozás még ma sem elegendő. A szakemberek szerint a szennyezés hatásainak megértésével párhuzamosan egyre több érv szól amellett, hogy a kormányok sürgősen megoldandó politikai kérdésként kezeljék az ügyet.
A fent említett 2,2 elveszített év egyébként csupán az átlag, van ahol ennél sokkal magasabb a mutató. A tanulmány szerint Dél-Ázsia lakosai akár öt évet is veszíthetnek az életükből a szmog miatt. A térség legszennyezetebbnek számító országa, India önmagában felelős a világ légszennyezettségének 2013 óta bekövetkezett növekedésének mintegy 44%-áért.
Vannak viszont pozitív példák is. Kína például 2013-ban „háborút indított a szennyezés ellen” és a PM2,5-t mintegy 40%-kal csökkentette. Ezzel a lakosság átlagban két évet nyert, de még így is nagyjából 2,6 évvel élnek kevesebbet, mint tehetnék, ha a WHO normái szerint alakulna a légszennyezés. (Reuters)