A Világgazdasági Fórum által idén kiadott Globális Kockázatok jelentés előrejelzése alapján a közeljövőben egyre több táplálékra lesz szükség a világon, hiszen 2050-re előreláthatólag megduplázódik a népesség élelmiszerigénye. Ennek a mennyiségnek az előállítása a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel már nem lehetséges. Épp ezért az élelmiszertermelés során olyan új fenntartható megoldások szükségesek, amelyek amellett, hogy kevésbé károsítják a környezetet, alkalmasak nagy tömegek tápanyagban gazdag zöldséggel, gyümölccsel való ellátására. Ahogy arra már több szakértő, többek között David Attenborough is rávilágított, a Föld erőforrásainak kímélésében és a karbon lábnyom csökkentésében az is sokat segít, ha előtérbe helyezzük a növényi eredetű ételek fogyasztását a hús helyett.
Ezeket az ökológiai és társadalmi trendeket figyelembe véve két fiatal kutató, Szmetana Kornél és Medvecz Réka egy nagy hagyományokkal rendelkező, de eddig kevésbé használt technológia, az akvapónia széleskörű elterjesztését javasolja.
Az akvapónia a halak és a növények szimbiózisára épül, ahol a halak tartályából, azok szerves trágyájával dúsított vizet a különféle természetes közegbe ültetett növények alatt áramoltatják, ezáltal a növények tápanyagellátása vegyi anyagok nélkül valósul meg.
A módszer nagy előnye még, hogy helytakarékos, nincs földterület igénye, és az ételként szolgáló halat és növényeket a felhasználó közvetlen közelében termeli meg, ezáltal a szállítási távolság is jelentősen csökkenhet. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíj pályázatát elnyerő egyetemi projekt egyik alkotója, Szmetana Kornél azt is hangsúlyozta, hogy az akvapónia a hazai élelmiszertermelés és egyben a táplálkozás megreformálására is alkalmas lehet. A helyileg vagy akár a városok körül, a fogyasztók közvetlen közelében is telepíthető üvegházak hatására könnyebben terjedhet a több zöldség és hal fogyasztásán alapuló kiegyensúlyozott étrend.
(vg.hu)
