Egy új felfedezés megnyitja a fenntarthatóbb növénytermesztési módszerek útját

Egy új felfedezés megnyitja a fenntarthatóbb növénytermesztési módszerek útját
Egy új felfedezés megnyitja a fenntarthatóbb növénytermesztési módszerek útját

Egy nemrég megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy a magról kelő növények nem fotoszintetizáló levélsejtjeiben lévő baktériumok hogyan képesek természetes módon nitrogént biztosítani a növények számára. Jelenleg gyakran alkalmaznak erre szervetlen nitrogénműtrágyákat, például ammóniát vagy nitrátot a talajban, ami azonban károsítja a talajt, és nitrogén elfolyást okoz, beszennyezve a patakokat és folyókat.

Az őshonos nitrogénmegkötő endoszimbiózis helyreállításán és támogatásán alapuló új növényfajták vagy mezőgazdasági technológiák kifejlesztése drámaian megváltoztathatja a növénytermesztés módját” – mondta el James White, a tanulmány vezető kutatója, a Rutgers University-New Brunswick School of Environmental and Biological Sciences (SEBS) növénybiológia professzora. „Ez a felfedezés kifizetődő lesz a környezet megóvása, a mezőgazdasági talajok regenerálása és a globális felmelegedés csökkentése szempontjából, mivel csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és a műtrágyák elfolyásából eredő környezetkárosodást.

Jelen kutatás előtt általánosan úgy tudták, hogy a nitrogénmegkötő szimbiózisok a hüvelyesek gyökerére és néhány más növénycsaládra korlátozódnak. A tanulmányt készítő kutatók azonban 18 egy- és kétszikű növénycsalád több mint 30 magoncnövényfajának vizsgálatával megállapították, hogy a levélsejtekben lévő baktériumok a nitrogént növényi cukrokra tudják cserélni.

Ez a felfedezés rámutat arra, hogy a nem háziasított növények, például a vadon élő vagy gyomnövények hogyan nőnek a nem termékeny talajokban nitrogénműtrágya hozzáadása nélkül. A növények a levegőből gyűjtenek nitrogént a sejten belüli baktériumok segítségével, amelyeket a talajból vesznek fel, és a magokban hordoznak.

A leghatékonyabb ilyen titkos nitrogénátvivő endoszimbiózist a kétszikű növények, például a komló (Humulus lupulus) és a kender (Cannabis sativa) mirigyes trichomáiban (más néven levélszőreiben) figyelték meg. White szerint a levelekben található endoszimbionta baktériumokból származó nitrogénnel kapcsolatos ismereteink bővítése segíthet a termesztőknek hatékonyabb és fenntarthatóbb trágyázási módokat találni.

Forrás (technology.org)

search icon