
Ebben a kánikulában a legjobb a strandon hűsölni, de azt tudtátok, hogy a Balaton nem mindig jelentett egyet a strandolással? Gondoltátok, hogy kezdetekben mĂ©g orvos Ărta fel a fĂĽrdĹ‘zĂ©st? És azt, hogy hĂ©tvĂ©gĂ©n a röplabdapályán talán te is egy rĂ©gi gyĂłgykĂşrát fogsz gyakorolni?
SzĂvet melengetĹ‘ rĂ©gi kĂ©pek segĂtsĂ©gĂ©vel áttekintjĂĽk, hogyan vált a turisták egyik fĹ‘ cĂ©lpontjává KözĂ©p-EurĂłpa legnagyobb tava.
Volt idő, amikor az embereknek esze ágában sem volt a Balatonban strandolni
TĂłth Viktor, a Balatoni LimnolĂłgiai KutatĂłintĂ©zet munkatársa egy korábbi interjĂşban elmondta, hogy a SiĂł-csatorna megĂ©pĂtĂ©se elĹ‘tt a Balaton vĂzállása Ă©s a tĂł kiterjedĂ©se idĹ‘szakosan nagymĂ©rtĂ©kben változott. A helyiek a telepĂĽlĂ©seket nem a jelenlegi partvonal közelĂ©be Ă©pĂtettĂ©k, Ă©s a fĂĽrdĂ©s gondolata sem vetĹ‘dött fel. Talán nyaranta az aratás után lemosakodtak benne, vagy a legelĹ‘ marhacsordát vezettĂ©k inni a tĂłhoz.
A SiĂł-csatorna megĂ©pĂtĂ©sĂ©nek a gondolata egybecseng a fĂĽrdĂ©s Ă©s a turizmus megjelenĂ©sĂ©vel. Ennek kezdete a reformkorra tehetĹ‘. 1811-ben már ásták a csatornát a tĂł szabályzására, de a SiĂł elsĹ‘, mĂ©g fábĂłl kĂ©szĂĽlt vĂzleeresztĹ‘ zsilipjĂ©t 1863-ban adták át, melyet a század vĂ©gĂ©re továbbfejlesztettek. Az 1900-as Ă©vek elejĂ©re alakult ki a Balaton ember által szabályzott kiterjedĂ©se.
Amikor a strandolást Ă©s a labdázást az orvos Ărta elĹ‘
„A legendák szerint a kezdetben lĂ©trehozott fĂĽrdĹ‘ket csak köszvĂ©nyesek, bĂ©nák, sánták kerestĂ©k fel, beteg asszony nem mehetett a fĂĽrdĹ‘re, csak meddĹ‘ menyecskĂ©k mehettek oda, s azoknak mindig használt. És csak virulĂł hajadonok kerestĂ©k fel vidám mamáikkal, akik az Ă©des mĂşlt emlĂ©kĂ©t Ăşjra átĂ©ltĂ©k, vagy átĂ©reztĂ©k” – olvashatĂł Eötvös Károly 1900-ben ĂrĂłdott, visszaemlĂ©kezĂ©sek sorát tartalmazĂł Utazás a Balaton körĂĽl cĂmű legendás művĂ©ben.
Az 1800-as Ă©vektĹ‘l Nyugat-EurĂłpában kezdett elterjedni az ĂĽdĂĽlĂ©s Ă©s a nyaralás fogalma, amely a reformkorban a hazai nemesek rĂ©vĂ©n hozzánk is elĂ©rt. De kezdetben csak orvosi elĹ‘Ărásra fĂĽrdĹ‘ztek.
Jelenleg 57 olyan partszakasz van, ahol gondozott szabad strandot találunk, ám 1880-ban még csak 2 fürdőhelye volt a Balatonnak: Balatonfüred és Keszthely. Az 1970-es években jött létre – a turizmus kiszolgálása érdekében – a ma igen közkedvelt 2 fürdőváros, Balatonalmádi és Siófok. Jól jelzi az igények változását, hogy a tó 1912-ben már 25 fürdőhellyel büszkélkedhetett.
1899-ben az Almádi FĂĽrdĹ‘ Rt. hathatĂłs munkája nyomán nyĂlt meg az elsĹ‘ fĂĽrdĹ‘hely a telepĂĽlĂ©sen, mely kifejezetten gyĂłgyĂtĂł cĂ©llal működött, Ă©s sokrĂ©tű gyĂłgyprogramja volt.
Napozás a tüdővész és minden nyavalya ellen
A napkĂşra a kezelĂ©s rĂ©sze volt, ennek mai olvasata a napozás. 10-tĹ‘l dĂ©lután 2-ig a vĂztĂĽkör feletti stĂ©gen napoztak Ă©s izzadtak a gyĂłgyulni vágyĂłk. Ezután pokrĂłcokba bugyolálták Ă©s izzasztották Ĺ‘ket, aztán ledörzsöltĂ©k a bĹ‘rt, vĂ©gĂĽl jöhetett egy kis mártĂłzás a vĂzben. Mai ismereteink alapján kĂ©rdĂ©ses, hogy mennyire egĂ©szsĂ©ges, ha megĂ©gĂĽnk a napon, de akkoriban Ăşgy vĂ©ltĂ©k, hogy ez fokozza az anyagcserĂ©t, Ă©s olyan gyĂłgyĂthatatlan idĂĽlt betegsĂ©gekre nyĂşjt megoldást, mint az idegbaj, a köszvĂ©ny, a tĂĽdĹ‘vĂ©sz vagy a reuma.
Labdázás és tiszta levegő
A Balatonalmádiban is alkalmazott Rickli-fĂ©le lĂ©gkĂşra abbĂłl állt, hogy a páciensek kisĂ©táltak a környĂ©kbeli erdĹ‘be, a tĂşra során törölközĹ‘ig vetkĹ‘ztek, majd tornagyakorlatokat Ă©s fizikai munkát vĂ©geztek, olykor fát is aprĂtottak. Az 1899-es sajtĂłban ily mĂłdon hirdetik a mĂłdszert:
„Az ember kedĂ©lyállapota egĂ©szen megváltozik, ha ezt használja. A legmogorvább ember is jĂłkedvűvĂ©, kedĂ©lyessĂ©, Ă©letvidámmá válik. Ă–römĂ©t találja az Ă©letben Ă©s oly jĂłl Ă©rzi magát, hogy alig fĂ©r a bĹ‘rĂ©be. A legfĹ‘bb elĹ‘nye pedig abban áll, hogy a legnagyobb fokban ellentállásra kĂ©pessĂ©, ĂşgyszĂłlván immunissá teszi az emberi testet a betegsĂ©gekkel szemben. Aki csak kissĂ© gondolkozik e felett, be fogja látni, hogy ez Ăşgy van. Ott van az embernek az arca, ott vannak a kezei. Ezeket minden ember tĂ©len-nyáron kiteszi mindenfĂ©le idĹ‘viszontagságnak anĂ©lkĂĽl, hogy ebbĹ‘l az emberre bármifĂ©le ártalom következnĂ©k be. Vajjon miĂ©rt van ez? Egyszerűen azĂ©rt, mert az arc Ă©s a kezek folytonos mezĂtelensĂ©gĂĽk következtĂ©ben annyira edzettek, hogy ellentállnak mindennemű káros kĂĽlbefolyásnak. Immunisakká lettek a lĂ©gen törtĂ©nt edzettsĂ©gĂĽk folytán minden ártalommal szemben.” (VeszprĂ©mi HĂrlap, 1899)
A lĂ©gfĂĽrdĹ‘zĂ©s is gyakran alkalmazott orvosi mĂłdszer volt. Ez nem állt többĹ‘l, minthogy jĂłl szellĹ‘zĹ‘ sátrakat állĂtottak fel a szabadban, Ă©s a nyári Ă©jszakákat ezekben töltöttĂ©k. Továbbá a lĂ©gkĂşra rĂ©sze volt a testmozgás, a torna Ă©s a labdázás a szabadban.
A teljes kezelĂ©s rĂ©sze volt a könnyű Ă©trend Ă©s a változatos testmozgás. Ha ezeket „összeadjuk”, voltakĂ©ppen egy kĂmĂ©lĹ‘ Ă©telekkel Ă©s sportolással tarkĂtott pár hetes balatoni nyaralás kĂ©pe rajzolĂłdik ki. NyilvánvalĂł, hogy a nyaralásbĂłl visszatĂ©rĹ‘ kipihent pácienseknek csökkentek az idĂĽlt panaszaik.
A filoxéra és a turizmus fellendülése
Az 1800-as és az 1900-as évek elején tomboló filoxérajárvány is hozzájárult ahhoz, hogy az északi parton a turizmusé lett a főszerep. A gyökértetű miatt kipusztultak a korábban prosperáló szőlőültetvények, a borosgazdák tönkrementek, kénytelenek voltak eladni területeiket és pincéiket. Ekkor többnyire jómódú városi polgárság vásárolta fel a présházakat, amelyeket innen kedve már nem bortermelési, hanem nyaralási, pihenési célokra használtak.
Vasút is kellett, hogy felkapott pihenőhellyé váljon a Balaton
A 19. században lovaskocsival 1 napig is eltartott az Ăşt a fĹ‘várostĂłl a Balatonig. EzĂ©rt kell kiemelni a 20. század elejĂ©n megĂ©pĂtett vasĂştvonalat, amely nagy fejlĹ‘dĂ©st hozott a Balaton Ă©letĂ©be. A vasĂştvonal elĹ‘ször a dĂ©li partra Ă©rt el, amely ekkor mĂ©g csak tranzitállomáskĂ©nt szolgált, hiszen innen indultak a kompok az Ă©szaki partra. 1910-re a Budapest–Tapolca vasĂştvonal is elkĂ©szĂĽlt. Egyre inkább elterjedt a villanyvilágĂtás, kezdtek kiĂ©pĂĽlni a vĂzvezetĂ©kek, a csatornahálĂłzat. A Balaton presztĂzse folyamatosan nĹ‘tt. ElĹ‘kelĹ‘vĂ© vált vonattal ellátogatni a magyar tengerre Ă©s ott tölteni a szabadságot. Az elsĹ‘ világháborĂş rombolása nem Ă©rintette a Balaton-partot, de a gazdasági válság hatása megmutatkozott. A 20-as, 30-as Ă©vekben ismĂ©t megindult a turizmus, SiĂłfok a Horthy-korszakban kapta a „Balaton fĹ‘városa” kĂ©pzeletbeli rangot.
Az elĹ‘zĹ‘ század fĂĽrdĹ‘házait egyre inkább felváltották a ma ismert modern fövenystrandok. 1926-ban adták át az 500 kabint számlálĂł átĂ©pĂtett, modern fövenystrandot Balatonalmádiban, mely akkor a tĂł legnagyobb strandja volt.
A Balaton végleg a középréteg pihenési helyévé vált
A nagy háborĂş után, a 20-as Ă©vekben fokozatosan megváltoztak a fĂĽrdĹ‘ruhák. A hölgyekrĹ‘l lekerĂĽlt a kalap, a ruhák hosszĂş ujjait is elhagyták. A fĂ©rfiak ĂşszĂłdresszĂ©t pedig felváltotta a fĂĽrdĹ‘nadrág. A tĂł 1945 Ă©s a 2. világháborĂş konszolidáciĂłja után vĂ©gkĂ©pp a köznĂ©p szĂłrakozási helyszĂnĂ©vĂ© vált, amit a kommunista ideolĂłgia is erĹ‘sĂtett. Ekkor betonozták körbe a tĂł jelentĹ‘s rĂ©szĂ©t, Ă©s szinte kizárĂłlag a turizmus lett a fĹ‘ gazdasági forma. VitathatĂł, hogy ez az átalakulás ökolĂłgiai szempontbĂłl mennyire tekinthetĹ‘ elfogadhatĂłnak. Ugyanez a változás jellemzĹ‘ sok más eurĂłpai tĂłra, pĂ©ldául a ComĂłi-tĂłra vagy a Garda-tĂłra.
Ez a törtĂ©nelmi összegzĂ©s szemlĂ©lteti, hogy kultĂşránk szerves rĂ©sze a „balatonozás”. Azonban jĂł, ha tudjuk, hogy a klĂmaváltozás miatt reális eshetĹ‘sĂ©g, hogy 1-2 Ă©vtizeden belĂĽl elveszĂtjĂĽk a Balatont. ErrĹ‘l egyik korábbi cikkĂĽnkben bĹ‘vebben olvashatsz.
FotĂłk: fortepan.hu