Eddig meglepően kis súlyt fektettek az európai országok a gyors, érdemi hatást ígérő energiatakarékossági intézkedésekre, pedig az orosz gázimport kilátásai egyre bizonytalanabbak. Az sem zárható ki, hogy a legtöbb ország felé Moszkva már tél előtt elzárja a csapot.
A Kreml egyre több európai ország gázellátását fogja vissza, technikai okokkal vagy a nyugati szankciókkal magyarázva az intézkedéseket. Az elmúlt időszakban több ország, így Ausztria, Olaszország, Szlovákia is az orosz gázellátás problémáiról számolt be. Korábban hasonlóan tett Finnország, Lengyelország, Bulgária, Dánia és Hollandia is. Miután a Gazprom június közepén az Északi Áramlat 1 gázvezetéken szállított gáz mennyiségét is radikálisan csökkentette technikai okokra hivatkozva, Alekszej Miller, a Gazprom orosz állami gázvállalat vezérigazgatója így fogalmazott: „A mi termékünk, a mi szabályaink!” Ez akár vészjelzésként is értelmezhető Európa számára a téli gázellátás, illetve az orosz szállító megbízhatóságát illetően.
Kapcsolódó bejegyzések
Vajon kibírja az energiaellátásunk az orosz-ukrán háborút?
Európa és Magyarország energiaellátása közvetlenül függ Oroszországtól. De ezt mennyire befolyásolja a háború? Van-e félnivalónk, és milyen alternatívái vannak kontinensünknek?
Legutóbb már a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója, Fatih Birol sem zárta ki azt az eshetőséget, hogy Oroszország teljesen leállítja az Európába irányuló földgázexportot, ezért azonnali cselekvésre, készenléti tervek kidolgozására sarkalta a kontinens politikai vezetőit. A tekintélyes szervezet feje szerint az előttünk álló télen az energiahatékonyságot gyorsan javító lépések megtétele nélkül akár az ipari és egyéb gázfelhasználók ellátásának bizonyos mértékű korlátozása is szükségessé válhat. Különösen akkor, ha elhúzódó hideg időjárás és erőteljes ázsiai kereslet jellemzi majd a hideg évszakot.
Reméld a legjobbat, de készülj a legrosszabbra!
Bár az alternatív fosszilis források beszerzése és a megújulóenergia-termelő egységek telepítéseinek felpörgetése jelentősen mérsékelheti Európa, illetve az EU orosz energiától – elsősorban a földgáztól – való függését, teljesen csak évek alatt válthatják ki, márpedig legrosszabb eshetőségként a közösségnek arra is fel kell készülnie, hogy már a következő telet is orosz gáz nélkül kell átvészelni. Ehhez pedig elengedhetetlenek a gyors eredményt ígérő és olcsó fogyasztáscsökkentő intézkedések. (Az energiamegtakarítás az IEA által kiadott, az orosz olajtól és gáztól való függés mérséklését szolgáló tízpontos tervekben is központi jelentőségű.)
Hosszú távú energiahatékonysági intézkedések és programok indításáról számos országban döntöttek már a háború kirobbanása előtt: lásd például a magyar Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR) elsősorban a közös uniós klímapolitikai célok elérése érdekében. Magának az uniós Fit for 55 csomagnak a céljai között is szerepel az energiahatékonysági erőfeszítések felgyorsítása annak érdekében, hogy 2030-ig elérhető legyen az 1990-hez képest legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentés.
Persze, ezek a programok sem haladnak a kívánatos tempóban. Noha az energiahatékonyság megoldást jelent a világ több sürgető kihívására – egyszerre teheti megfizethetőbbé, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá energiaellátásunkat –, a kormányok és a vállalatvezetők megmagyarázhatatlan módon mégsem tesznek eleget ennek érdekében – fogalmazott az IEA vezetője a szervezet júniusban tartott 7. globális energiahatékonysági konferenciájáról kiadott sajtóközleményében.
Ismeretterjesztő kampányok és pénzügyi ösztönzők
Azonnali fogyasztáscsökkentést eredményező, energiamegtakarítást elősegítő intézkedéseket az aktuális helyzetben eddig mindössze néhány európai ország vezetett be. Hollandia a hőfokszabályozók, Olaszország a klímaberendezések lejjebb állítását és – Németországgal, valamint Írországgal egyetemben – az autóhasználat visszafogását ösztönzi. Ezekben az országokban, például Németországban is elsősorban a felvilágosító kampányokra és a pénzügyi ösztönzőkre helyezik a hangsúlyt. A kötelező érvényű szabályozási intézkedésektől egyelőre érezhetően húzódoznak, akkor is, ha a helyzet súlyosságára való tekintettel a német kormány június első felében kihirdette a földgázellátási válsághelyzet második riasztási fokozatát.
Amint erre az Európai Bizottság is rámutat az európai energiafüggetlenség visszaszerzésére hivatott, REPowerEU nevű tervének kommunikációjában, az energiamegtakarítás leggyorsabb és legolcsóbb módja az energiakrízis kezelésének, illetve a számlák csökkentésének, és a következő tél lehetséges kihívásaira való felkészülésünket is segíti. A fogyasztói viselkedés módosításával rövid idő alatt úgy 5 százalékkal csökkenthető a kőolaj- és földgázigény – állítja az Európai Bizottság, a REPowerEU-val egy időben energiamegtakarítási tervét (EU Save Energy) is nyilvánosságra hozva.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit jelent az olajembargó a klímaügy szempontjából?
Mekkora az EU-s olajembargó valódi mértéke? Mennyire érzi meg Oroszország, illetve milyen hatása lesz a klímára?
A Európai Bizottság olyan intézkedéseket javasol, mint a nem használt helyiségek fűtésének, illetve hűtésének visszafogása, a kazánok és a vízmelegítők hőmérsékletének 60 Celsius-fok alá állítása, progresszív energiaárazási rendszer bevezetése, az autópálya-sebességhatárok csökkentése, a gyaloglás, a kerékpározás, a tömegközlekedés és a mikromobilitás ösztönzése a városokban, nagyobb távolságokon pedig a vasúti közlekedésé. A testület arra bátorítja a tagállamokat, hogy indítsanak a háztartásokat és az ipart célzó kommunikációs kampányokat. Olyan pénzügyi ösztönzők alkalmazását is sürgeti, mint az energiahatékony fűtési rendszerek, épületszigetelések, illetve egyéb termékek és készülékek forgalmi adójának csökkentése.
Nem könnyű, de meg lehet tenni
A Bruegel korábbi elemzése szerint rendkívüli, helyenként drasztikus keresletcsökkentő intézkedésekkel – például az alternatív tüzelőanyagokra való átállással, az atomerőművek tervezettnél tovább üzemben tartásával, a napelemek és a hőszivattyúk telepítésének fokozásával, vagy éppen az ipari fogyasztók ellátásának korlátozásával – a gázigény összességében akár 20–30 százalékkal is visszafogható lehet, akár már az idei télre is.
A fogyasztói társadalmakban a kormányok érthető módon ódzkodnak a fogyasztás korlátozásától, a belátáson alapuló önkorlátozás pedig tömegesen nem várható el egy erre nem tanított és motivált társadalomban. Nem mindig könnyű megtalálni a módját annak, hogy az energiafelhasználókat viselkedésük megváltoztatására ösztönözzük, mégis meg lehet oldani – ismeri el az IEA is, amely épp ezért specifikus elemzést is készített a tárgyban, amely rámutat a jó tervezés és a viselkedéskutatókkal, illetve egyéb szakértőkkel való együttműködés fontosságára a jól célzott üzenetek és a tartós hatások érdekében. Az elemzés célja bevallottan a kormányok munkájának támogatása, avagy – másképp megfogalmazva – a politikai döntéshozók energiatakarékosságot szolgáló viselkedésbeli változásainak előmozdítása.
