Az orosz-ukrán háború háromévnyi környezeti költsége 230 millió tonna üvegházhatású gáz, elszennyeződött vizek és talajok, valamint a pusztuló bioszféra.
A Klímapolitikai Intézet elemzése kiemeli, hogy az orosz-ukrán háború nemcsak emberi szenvedést, halált, pusztítást és gazdasági károkat okoz, hanem súlyos környezeti következményekkel is jár. A háború három éve alatt körülbelül 230 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű (CO₂eq) üvegházhatású gáz került a légkörbe. Ez a mennyiség Spanyolország vagy Thaiföld éves szén-dioxid-kibocsátásának felel meg, és nagyjából 15-20 nagy szénerőmű hároméves kibocsátásával ér fel.
A légkör mellett a talajok, a felszíni és felszínalatti vízfolyások is annyit szennyeződtek Ukrajna kétharmad területén, mint korábban a Szovjetunió idejében összesen. Az orosz-ukrán háború három év alatt 42 milliárd dollárnyi klímakárt okozott és hozzávetőleg 70-72 milliárd dollárt a levegőszennyezés, a vízszennyezés és a talajszennyezés során.
Kapcsolódó bejegyzések
Milyen hatással vannak környezetünkre a háborúk?
Mekkora szennyezést jelent a környezetre a fegyveripar és a háború? Cikkünkben erre keressük a választ.
Az elemzés rámutat arra is, hogy a fegyveres összecsapások hátráltatják a fenntarthatósági célok megvalósítását nemcsak az érintett országokban, hanem azok közvetlen és közvetett környezetében is. Emellett a háborúk utáni helyreállítás környezeti terhei is jelentősek lehetnek. A katonai infrastruktúra kiépítése és fenntartása hatalmas mennyiségű erőforrást emészt fel, beleértve az emberi és természeti erőforrásokat egyaránt.
A nyersanyagok kitermelése, feldolgozása és előállítása során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz – például szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid – kerül a légkörbe, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és az éghajlatváltozás szélsőségeinek fokozódásához. Ezek főként a szén és szénhidrogének égetéséből származnak, de még nagyobb veszélyt jelentenek a szálló porok (PM2.5, PM5, PM10), valamint a kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ammónia, benzpirének, szerves oldószerek és egyéb légszennyező anyagok.
A vizes élőhelyek sem mentesülnek a hatások alól: foszforvegyületek, nehézfémek, ipari szennyeződések, valamint ásványolaj-, műtrágya- és gyógyszermaradványok is károsítják a környezetet. A katonai eszközök és a hozzájuk tartozó épületek, infrastruktúrák működtetése jelentős energiafelhasználással jár, amely nagyrészt még mindig fosszilis forrásokból származik.
Kapcsolódó bejegyzések
Így gyorsíthatja fel a napenergia-forradalmat a háború
Az orosz energiáról való sietős leválás miatt az EU új technikákat is támogat, mint amilyen az épületek szerkezetébe szerelt napelemek rendszere.
A háború jelentős talajszennyezési problémákat is okoz, amelynek fő forrásai a harcok során keletkező nehézfémek, vegyi anyagok, üzemanyagok, robbanóanyag-maradványok, valamint a mezőgazdasági területek és az ipari létesítmények rombolása. A robbanóanyagok, lövedékek, rakéták és harcjárművek maradványai jelentős mennyiségű nehézfémet, például ólmot, higanyt, kadmiumot és rezet juttatnak a talajba, miközben az elhagyott vagy megsemmisült üzemanyag- és vegyianyag-tárolók további mérgező szennyeződéseket okoznak. A FAO becslései szerint akár fél évszázadba is beletelik majd mire a talajok újból megtisztulnak a szennyező anyagoktól.
Az elemzés teljes terjedelmében a Klímapolitikai Intézet publikációjában olvasható.
Fotó: Canva