Valószínűleg nem élhetnénk az általunk megszokott kényelmes életet, ha nem használnánk az elmúlt 50–70 év űrkutatásának tudományos, technikai vívmányait. Ezekhez kötődik a NASA tanulmánya a légtisztító növényekről, amely sokszor hivatkozási alap, ha szobanövényekről van szó. Vajon valóban tisztítják ezek a növények a levegőt? Érdemes ezzel a céllal szobanövényeket állítani a lakásba, a hálószobába?
A NASA légtisztító növényei
Az űrkutatás hozzájárult a mindennapi életünkhöz. Vannak olyan vívmányok, melyek jövőbe mutatóak, bár nem segítik elő a fenntarthatóságot. Ilyenek például a miniatürizált kameralencsék vagy a szemüveglencsék karcmentes bevonata. Vannak azonban olyanok is, amelyek segítenek egy fenntarthatóbb civilizáció építésében. Ilyenek a ledek, a víztisztító-technológiák, a különböző szigetelőanyagok, az ételtartósítás megoldásai. A NASA-nak köszönhetjük a légtisztító növényeket is.
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy mely szobanövényeket vizsgálta a NASA, azonban magáról a kutatásról még nem esett szó.
A NASA a kutatásában az alábbi a növényeket vizsgálta:
- rákvirág (Aglaonema modestum),
- borostyán (Hedera helix),
- csüngőágú fikusz (Ficus benjamina),
- gerbera (Gerbera jamesonii),
- sárkányfák (Dracaena deremensis „Janet Craig”, Dracaena marginata, Dracaena massangeana, Dracaena deremensis „Warneckei”),
- anyósnyelv (Sansevieria laurentii),
- vitorlavirág (Spathiphyllum „Mauna Loa”),
- filodedron (Philodendron oxycardium, Philodendron domesticum),
- krizantémhibrid (Chrysanthemum morifolium),
- további növények, például közönséges banán, aloe vera.
Ezeknek a növényeknek a gondozásáról elmondható, hogy különösen nyáron óvni kell őket a tűző naptól, locsolást akkor igényelnek, amikor a talajuk felső része már száraz, így elkerülhető a leggyakoribb probléma, a túlöntözés. Persze van pár kivétel, ilyenek például a begóniák és a fittoniák (hálós levelűek). Több közülük nem szereti a huzatot, például a fikuszok (lantlevelű fikusz, kislevelű fikusz). Néhányuk pedig nagyon sokáig elvegetál számottevő fény nélkül is, például a Sansevieria (anyósnyelv). Ám jó, ha tudjuk, a növények egészséges fejlődéséhez mindig szükséges a fény.
Az eredeti NASA-tanulmány
1989-ben az Amerikai Űrkutatási Hivatal – a megannyi futó kutatása között – arra kereste a választ egyik vizsgálatában, hogy bizonyos növények pici zárt térben képesek-e megtisztítani a levegőt. A Nemzetközi Űrállomás zárt tereiben ugyanis kiemelten fontos, hogy az űrhajósok jó minőségű levegőhöz jussanak. A kutatásban három indikátort vizsgáltak meg: a benzolt, a formaldehidet és a triklór-etilént.
A vegyületek közül a benzol rákkeltő hatású. Leggyakrabban olajokból, festékekből, tisztítószerekből és műanyagokból szabadul fel, de megtalálható üzemanyagokban és ezek égési melléktermékében is. Nagyobb koncentrációban a bőrre, szembe kerülve irritációt okoz, illetve ha hosszabb ideig érintkezünk vele, fejfájást, szédülést tapasztalhatunk.
A formaldehid a farostlemezben és több más fakészítményben, mint a papír zsebkendőben, az újságpapírban, a nyomtatópapírban és a papír alapú törlőkendőben is megtalálható. A benzolhoz hasonlóan tisztítószerekben és a cigaretta égéstermékében is fellelhető. Irritáló, hosszabb távon pedig rákkeltő hatású.
A triklór-etilén és a vele rokon halogénezett szénhidrogének sem kedveznek nekünk, ezek az előzőekhez hasonlóan karcinogének. Jellemzően lakkokban, festékekben, tintában fordulnak elő, illetve ezekből párolognak ki. A kutatás tehát ezeknek az anyagoknak a csökkenthetőségét vizsgálta.
Megmérték a növények súlyát, leveleik felszínét, és a mért adatok alapján megvizsgálták, hogy melyik milyen hatékonyan vonja ki az említett káros anyagokat a levegőből. A következő táblázatban azt láthatjuk, hogy a formaldehid, a benzol és a triklór-etilén milyen mértékben vonódott ki a levegőből. Az értékek ppm-ben (parts-per-million) vannak megadva, ami az fejezi ki, hogy egymillió részecske között hány található meg a vizsgált vegyületből.
Van némi turpisság az ügy mögött
A fentiek alapján hatásosnak tekinthetjük az említett növényeket a levegő tisztításában. Azt azonban sok cikkben elfelejtették bemutatni, hogy milyen körülmények között zajlott a kísérlet. A növényeket ugyanis nemcsak önmagukban vizsgálták, hanem komplex légtisztító berendezésekké változtatták őket azzal, hogy aktív szenes közegben ventilátorral juttatták át a levegőt rajtuk.
De nemcsak itt sántít a „légtisztító növények” története, hanem ott is, hogy a kísérleteket a szobai körülményekhez képest túl kicsi közegben, egy légköbméternél kisebb (76 cm x 76 cm x 76 cm nagyságú dobozban) vizsgálták. Így azért beláthatjuk, hogy nehéz lenne annyi növényt tenni egy lakásba, hogy hatásuk számottevő, érzékelhető legyen, noha sokan próbálkozunk ezzel.
A NASA eredményei azonban vitathatatlanok. A vizsgált növények a káros anyagok 47–89 százalékát vonták ki a levegőből, fajtától függően. Ez elég nagy szórásnak tekinthető, amiből az következhet, hogy más növények is hasonlóan sikeresek lehetnének a kísérletben. Úgyhogy már csak ezért sincs értelme a kimondottan „légtisztító” növényeket megkülönböztetni a többi növénytől.
Akkor milyen növényeket vásároljunk?
Megnyugodhatunk, hogy minden növény – ha csak kis mértékben is – hozzájárul ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő, amely körbevesz minket a szobában. De ugyanígy fontos az, hogy növények vegyenek körbe minket a parkban vagy az út mellett is.
Ha szobanövényeket vásárolsz, elsősorban arra érdemes törekedni, hogy olyan növényeket szerezz be, amelyeket életben fogsz tudni tartani, mert tisztában vagy az igényeikkel, így nem mennek tönkre, nem kell kidobnod őket. Ezzel csökkentheted a pazarlást, és pénzt is spórolhatsz! Ezenkívül, ha lehetőséged van rá, vásárolj helyi forrásból, hiszen a szállítmányozás komoly környezetterheléssel jár, vagy akár cserélhetsz is, hisz ma már nagyon sok közösség és program szerveződik a szobanövények köré. Sőt orchideákat is tudsz vásárolni hazai gyártótól. Erről korábban már készítettünk mi is egy videót, amit itt nézhetsz meg.
Dönts mindig tudatosan!
Ahogy ebből a történetből is kiderül, jó marketinggel sok mindent el lehet adni. Ezért fontos az, hogy mindig igyekezzünk több és megbízható forrásból beszerezni az információt, ellenőrizni a forrásokat legalább néha, vagy legalább olyankor, amikor szokatlanul újszerű megoldásról vagy meglepő hírről hallunk.