Egyes madárfajok még nem tudták hozzá igazítani teljesen elterjedési területüket a folyamatban lévő éghajlatváltozás okozta változó körülményekhez. E madarak életterei egyre inkább elszakadnak az optimális éghajlati viszonyoktól.
Ez a tendencia az élőhelyspecifikus és a csökkenő egyedszámú fajok esetében még kifejezettebb. Az eredmények a Német Integrációs Biodiverzitáskutató Központ (iDiv), a Lipcsei Egyetem, és a Doñana Biológiai Állomás által készített tanulmányból derülnek ki. A folyamatban lévő klímaváltozás hatására bekövetkező éghajlati különbségek további stresszhatásokhoz vezethetnek számos madárfaj számára, és súlyosbíthatják a populációk csökkenését.
Az éghajlatváltozás számos kihívást jelent a növényeknek és az állatoknak. Például számos faj számára megváltoznak a megfelelő éghajlati viszonyok, emiatt egyes fajok teljesen eltűnhetnek. Ha egy adott faj számára megfelelő éghajlati feltételek, valamint a faj egyedszáma és elterjedése között idővel egyre nagyobb eltérés mutatkozik, ezt nevezzük éghajlati szétválásnak. Például a szöcske verébsármány (Ammodramus savannarum) Észak-Amerika legelőin él, és egykor meglehetősen gyakori volt ezeken az élőhelyeken. Mivel azonban a gyepterületek folyamatosan degradálódnak vagy eltűnnek, ez megakadályozza, hogy ez a gyepekre specializálódott faj teljes mértékben alkalmazkodjon a változó éghajlati viszonyokhoz. A klímaváltozás és az élőhelyvesztés együtt magyarázatot adhat a szöcskeveréb-fészkek számának megfigyelt nagymértékű csökkenésére és a helyi kihalásokra.
Forrás (enn.com)