Egy friss kutatás szerint hatékonyabban irtják a kártevőket, csökkentik a növénykárokat és növelik a terméshozamot, mint a növényvédő szerek. Minél sokszínűbbek a hangyafajok egy területen, annál eredményesebben segíthetik a gazdálkodókat.
A hangyák előszeretettel vadásznak olyan kártevőkre, melyek károsítják a gyümölcsöket, magvakat és leveleket. A kutatás során 17 kultúrnövényt vizsgáltak meg különböző országokban, így például citrusféléket, mangót, almát és szójababot. Az eredményekről a kutatók a Proceedings of Royal Society B folyóiratban úgy vélekedtek, „megfelelő gazdálkodással a hangyák hasznos kártevők elleni védekezési eszközök lehetnek, és idővel növelhetik a terméshozamot. Egyes hangyafajok hasonló nagyobb hatékonysággal rendelkeznek, mint a növényvédő szerek, alacsonyabb költségek mellett.”
Kapcsolódó bejegyzések
Fenntartható házikedvencek: a hangyák – interjú Bakos Ádám hangyatenyésztővel
Magyarország első számú hangyatenyésztője mesél rendhagyó szenvedélyéről, a hangyák különleges világáról és arról, hogyan vált hobbija a munkájává.
Persze azt is fontos megjegyezni, hogy az átfogó kutatás mellett sem tudunk még eleget a hangyák és a mezőgazdaság egymásra gyakorolt hatásairól. Ahogy a Guardian írja, az apró rovarok akár problémákat is okozhatnak, hiszen néhány kártevő gyakrabban jelenik meg bizonyos hangyafajok jelenléte esetén. Az is ismeretes, hogy a levéltetveket lényegében a hangyák „tenyésztik”, hiszen az általuk termelt mézharmattal táplálkoznak. A kutatók szerint viszont utóbbi szokást akár ki is lehet cselezni, ha a gazdálkodó alternatív cukorforrást biztosít a hangyáknak.
„Az eredmények bátorítókat és egyáltalán nem meglepőek” – mondta Dr. Patrick Milligan, a Nevadai Egyetem Pringle Laboratóriumának munkatársa, aki nem vett részt a tanulmányban elkészítésében. Mint hozzátette, „ez lényegében egy újabb lehetőség a mezőgazdasági eszköztárunkban, amely lehetővé teheti a mezőgazdaság számára, hogy eltávolodjon a növényvédő szerektől – melyek valóban károsítják a szomszédos rovarközösségeket –, de mégis javítsa a terméshozamokat.”.
A Gloucestershire-i Egyetem professzora, Adam Hart szerint érdemes óvatosnak lenni: mielőtt nekiállunk nagy számban hangyakolóniákat telepíteni a termőterületekre, fontos jobban megérteni, hogyan lépnek kölcsönhatásba a hangyák a kártevőkkel és más élőlényekkel.
Azt mindenesetre a mostani kutatás kiderítette, hogy a legjobb hatásfokkal az agroerdészetekben és az árnyékban termesztett növényeknél szerepelnek a hangyák. Ezeken a helyeken több a fészkelőhely és gazdagabb a rendelkezésükre álló táplálékforrás.
Valószínűleg a kutatások folytatásával további előrelépések jöhetnek, hiszen a bolygónkon legalább 14 ezer hangyafaj ismert, és még több ezer lehet, melyet a tudósoknak még nem sikerült azonosítaniuk. Ráadásul a hagyományos mezőgazdasági termelésben világszerte használják a hangyákat, így ezen gyakorlatok felkutatása is komoly lökést adhat ahhoz, hogy a mezőgazdaság idővel el tudja hagyni a növényvédő szereket.