Fenntartható házi kedvencek: a hangyák – interjú Bakos Ádám hangyatenyésztővel
Fenntartható házi kedvencek: a hangyák – interjú Bakos Ádám hangyatenyésztővel

A (hobbi)állattartás ökológiai lábnyoma egyre jelentősebb terhet ró a környezetre, ezért több területen is megindult az alternatívák keresése. A haszonállatok takarmányozását egyre többen képzelik el a rovarfehérje segítségével, míg hamarosan az emberi fogyasztásra szánt rovarok is jóval elterjedtebbek lehetnek, akár itthon is. De miért ne lehetne maga a hobbiállat is rovar? Bakos Ádám, az antsite.eu webshop és a hangyamania.hu üzemeltetője néhány éve azt vette a fejébe, hogy bemutatja az embereknek a hangyák lenyűgöző világát. Azóta az ötletre vállalkozás épült, a témában könyvek születtek, Ádám és az általa teremtett közösség megfigyeléseiből pedig a tudomány is profitál.

Greendex: Igencsak rendhagyó dologgal foglalkozol. Honnan jött ez a hobbi, és hogyan lett belőle vállalkozás?

Bakos Ádám: Mindig érdekelt a társadalom működése, gazdasági szerveződése. Aztán a főiskolán találkoztam Barabási Albert-László hálózatelmélettel, kapcsolatokkal foglalkozó könyvével. Az embereken kívül pedig a hangyák azok, akik jól szervezett társadalmakba tömörülnek. Gazdálkodnak az erőforrásokkal, az élelemmel, amit megszereznek, elosztják egymás között, működik a munkamegosztás. Ekkoriban találtam rá az interneten néhány hangyás videóra és úgy gondoltam, hogy én is szeretnék hangyákat tartani. Aztán később a hobbimra közösséget építettem, majd lassan üzletté alakult. 

Jó érzékkel találtál rá a piaci résre...

A piaci rés ugyan megvolt, de a kereslet egyáltalán nem létezett. Ezt tulajdonképpen én teremtettem meg a blogommal és a videóimmal, illetve kiállításokra, börzékre jártunk bemutatni, hogy miért is jó hangyát tartani. Érdekes egyébként, hogy több országban is nagyjából az elmúlt 5-6 évben kezdtek el működni a hangyákkal foglalkozó üzletek. Négy évbe telt, hogy saját lábára állt a vállalkozásom. 2016 óta ez a főállásom, ma pedig már egy alkalmazottam is van.

bakos ádám hangyatenyésztő
Bakos Ádám munka közben
Fotó: Bakos Ádám/antsite.eu

Amikor elkezdtél ezzel foglalkozni, nem néztek rád ferde szemmel a barátaid vagy a családod? Mégsem egy hétköznapi hobbiról beszélünk...

Engem mindig is érdekeltek a furcsa vagy extrém hobbik. Korábban bicajjal ugratgattam, siklóernyőztem is, így aztán ez sem volt furcsa nekik. Meg aztán nem egyik napról a másikra „hangyásodtam” be: az elején csak elmeséltem a barátoknak, hogy ez tök érdekes, meg hogy én is kipróbálnám, milyen egy hangyafarm, aztán legközelebb már volt. Szóval ilyen fokozatosan ment, lépésről lépésre.   

Te voltál itthon az első, aki hangyás tartalmakat készített?

Igen, videókat és blogot is én csináltam először itthon, azóta már vannak mások is. Eleinte nemigen volt magyar tartalom a témában. Én az Ants Canada csatornát kezdtem követni, jelenleg is ez a legnagyobb ilyen témájú csatorna 4,5 millió feliratkozóval. Az ő videóik viszont inkább a szórakoztatásra, a show-ra mennek rá, én ehelyett egy kicsit tudományosabban és letisztultabban próbáltam videózni. Párhuzamosan pedig létrehoztam a Facebook-csoportot is. Ott az első évben csak öten voltunk, aztán folyamatos növekedés mellett eljutottunk nagyjából 2000 főig. Ez ma egy letiltás miatt 1300 körül áll. A csoportban rengeteg adat és tapasztalat gyűlt össze, a közösség megfigyelései alapján például fel lehetett állítani az egyes hazai fajokra jellemző rajzási periódusokat.

Hányan foglalkoztok itthon hangyákkal aktívan? Hány hangyatartó lehet?

A közösség még szűk, hozzávetőlegesen 2000 hangyatartóról beszélhetünk. Ebből következően viszont nagyrészt ismerjük is egymást, sőt a kutatókat is. Ez utóbbi azért is érdekes, mert nemrég egy szeminárium keretében került sor a hangyafajok egységes elnevezésére, amiben a szakemberek mellett mi is részt vehettünk. Ez azért volt nagyon fontos, mert korábban a legtöbb országban, így itthon sem voltak letisztázva a hangyanevek, ezért főleg a hangyák latin neveit kellett használnunk, hogy ne legyen félreérthető, hogy épp melyik fajról beszélünk. 

Rátérve kicsit a gyakorlati kérdésekre, honnan kerülnek hozzád a hangyák, milyen beszerzési forrásaid vannak? 

Külföldön sokan foglalkoznak ilyesmivel, az idegen fajokat elsősorban a kapcsolatrendszeremen keresztül tudom beszerezni. A hazai fajokat én gyűjtöm be, részben kutatási céllal. A webshop egyébként nagyon jól összeegyeztethető a kutatással, mert azt, ami a kutatásból kikerül, utána el lehet adni. A világon egyébként több mint 16 ezer hangyafaj él, így még bőven van felfedezni való.

vérvörös rablóhangya
Egy vérvörös rablóhangyával (Formica sanguinea) nézünk farkasszemet
Fotó: Bakos Ádám/antsite.eu

A hazai fajokat tehát főként eredeti élőhelyükről gyűjtöd be. Az nem probléma, hogy elhordjuk a hangyákat a természetből?

Arra mindig ügyelünk, hogy a természetet ne terheljük. Egyébként abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem is tudjuk. A begyűjtést nem úgy kell elképzelni, hogy egy-egy bolyt hazaviszünk. Kizárólag az éppen kirajzó királynők közül gyűjtünk be néhányat. Ezek egy-egy területen akár naponta százezres nagyságrendben rajzanak. Ha egy ember reggeltől estig folyamatosan gyűjt, akkor mondjuk 200-at vagy 300-at tud összeszedni. Ez elhanyagolható mennyiség a természetben, hiányát hosszú távon sem érzi meg a természet. Érdekességképp még el szoktam mondani, hogy a magyarországi fajok a klimatikus viszonyok miatt téli álmot alszanak. Ez egy hangyafarm esetében azt jelenti, hogy a kérdéses 4-5 hónapban berakjuk őket a hűtőbe, és csak arra kell figyelnünk, hogy legyen elég vizük. Ilyenkor tehát elég passzív hobbivá alakul a dolog.

hangyakirálynő
Messor cephalotes hangyakirálynő a befogás után, egyelőre még egyedül
Fotó: Bakos Ádám/antsite.eu

Miben más a hangyatartás, mint más hobbik? Miért ajánlanád?

Az a jó benne, hogy egy kicsit közelebb visz a természethez. Azokat is megmozgatja, akik korábban kevesebbet mozdultak ki a városból, mert elkezdik keresni és megismerni, megfigyelni a körülöttünk élő hangyafajokat. Az elején én sem gondoltam volna, hogy túrázni fogok minden nyáron, szinte minden nap. Számomra a hangyatartás egy kicsit életmódváltást is hozott. 

Ha valaki belevágna, hogy készüljön, mennyire lesz időigényes az új hobbija?

Az egyik reklámszlogenünk, hogy a hangyák mellől el lehet menni nyaralni, egy-két hétre ott lehet őket hagyni. Persze ez is fajfüggő. A nagyon extra fajok ennél gyakoribb törődést igényelhetnek, de a legtöbb fajt, főleg a „kezdő” fajokat magukra lehet hagyni. A másik izgalmas dolog, hogy a hangyák nagyjából mindent megoldanak maguk, nekünk csak ritkán kell belenyúlnunk a rendszerbe. Persze éppen ez is érdekes benne: ha jó helyen nyúlunk bele, akkor az történik, amit elvárunk, a boly szaporodni fog. De az is lehet, hogy valamit módosítunk, a hangyák meg teljesen mást csinálnak, mint amit várnánk tőlük.

hangyafarm
Sokemeletes hangyafarmokban is nevelhetők az apró rovarok.
Fotó: Bakos Ádám/antsite.eu

Ezt hogyan kell elképzelni? Mondanál egy konkrét példát?

Kezdőknél gyakran előfordul, hogy betesznek egy-egy növényt a formikáriumba (hangyafarmba), hogy az mutatósabb legyen. Ilyenkor viszont legtöbbször az történik, hogy a hangyák beköltöznek a növény alá, ahol ideálisabbak a körülmények, és onnantól kevésbé lesz látható a tevékenységük. 

Az állattartás több ága és a legtöbb hobbi többé-kevésbé költségesnek mondható. Hogyan néz ki ez a hangyatartás esetében?

Ez sok mindentől függhet. Vannak, akik hazai fajokat tartanak, a természetből gyűjtik be az állatokat. A kezdők gyakran érdeklődnek a csoportban, hogy a vadon gyűjtött fajokat hogyan kell tartani. Itt a hangya beszerzési költsége nyilván nem jelenik meg. Azok, akik inkább vásárolnak, általában egy kisebb csapatot és a királynőt veszik meg. Ennek az ára a hazai fajok esetében 3–12 ezer forint között mozog, ami később – ha a boly létszáma növekszik – kiegészül a formikárium árával is. Ezek nálunk nagyjából 3–28 ezer forint közötti összegért vásárolhatók meg. Egyéb költségek ritkán merülnek fel, az állatok etetésének költsége szinte elhanyagolható. A legtöbb faj mézet és rovarokat fogyaszt, de olyan kis mennyiségben, hogy ez aligha terheli meg a pénztárcánkat. Ráadásul ha mindent jól csinálunk, akkor fajtától függően 10–20 évet is élhet a királynő, tehát a bolyunk élettartama kifejezetten hosszú lehet.

hangyák formikáriumban
Hangyák egy formikáriumban
Fotó: Bakos Ádám/antsite.eu

Egyre gyakrabban hallunk az invazív fajok veszélyeiről. Ezek itthon is egyre komolyabb károkat okoznak, sokszor kiszorítva az őshonos fajokat. Ti foglalkoztok olyan fajokkal, melyek kiszabadulva invazívvá válhatnak?

Nem, sőt mindenkit le is beszélünk róla. Ilyen fajokról én szándékosan nem is csinálok videót, mert nem akarom, hogy kedvet kapjanak hozzájuk, vagy kezdők megismerjék őket. Ezzel együtt egy kicsit azt is gondolom, hogy a hangyafajok esetében ennek nagyobb a füstje, mint a lángja, legalábbis itthon. Amikor a könyvemet írtam, égen-földön nem találtam egyetlen fáraóhangyát sem, miközben újságcikkek, riportok születnek róluk, és folyamatosan látom a rovarirtók hirdetéseit arról, hogy mekkora veszélyt jelentenek. 

Védett hangyabolyok: 
A természet génbankjaiként is felfogható, növényi törmelékekből épült, nagy méretű hangyavárak. Ezek természeti katasztrófák esetén képesek lehetnek egy-egy térség növényvilágának túlélését biztosítani. Épp ezért ökológiai szempontból rendkívül fontosak, ezért védettek is. Eszmei értékük 50 ezer forint.

Egyébként korábban került hozzám is ilyen faj, de sokkal nehezebb volt tartani, mint egy közönséges fajt, így értelme sincs ilyenekkel próbálkozni. Most már inkább azt próbálom én is sugallni, hogy ne azért ne csinálják, mert tilos, hanem azért, mert nincs értelme. De persze veszélyes is lehet! Kicsi az esély arra, hogy megtelepednek, de ha ez bekövetkezik, annak komoly következményei lehetnek.

Akkor azt mondod, hogy itthon nem jelentenek még komoly problémát az invazív hangyafajok?

Szerencsénk van, mert nálunk még mindig viszonylag kemények a telek: a legtöbb olyan hangyafaj, melyet invazívnak mondanak, nem élne túl ilyen körülmények között. Az említett fáraóhangyának például fűtött helyre van szüksége télen. Ezért van az, hogy a házakban keresnek menedéket. Ez a probléma sokkal inkább a melegebb régiókban jelentkezik. Ott viszont tényleg óriási károkat képesek okozni a betolakodó fajok.

Az ilyen hangyavárak itthon ; a fotón egy vöröshangyaboly látható (Formica sp.)

Végül azt még áruld el, hogy van-e kedvenc hangyafajod!

Nincs kifejezetten kedvencem, de mindig van 5–10 faj, amely valamiért különösen foglalkoztat. Ezek viszont rotálódnak. Ha már kellően megismertem őket, újabbak kerülnek a fókuszba. Szerencsére a hangyák világában nagyon széles a diverzitás, mindig van egy különlegesebb és érdekesebb faj.

A borítóképen vörös szövőhangyák (Oecophylla smaragdina) kapaszkodnak egymásba.

search icon