Bár egész Európát hatalmas hőség sújtotta júliusban és augusztusban, az egyes országok eltérően reagáltak az idei hőhullámra. Vannak köztük olyanok, akik már a 2003-as extrém forró nyarat követően lépéseket tettek.
Biztató fejlemények
Portugália a megelőzésre koncentrál
Az országban szinte minden évben hatalmas tüzek pusztítanak, amelyek egész megyéket tarolnak le sok ezer tűzoltó áldozatos munkájának ellenére. Ezért nem meglepő, hogy a portugál kormány még 2003-ban elfogadott egy készenléti tervet hőhullám esetére, amelynek célja, hogy elejét vegye a tűzvészeknek. Tavaly pedig módosították az éghajlatváltozási politikát meghatározó kerettörvényt.
Ebben kiemelt célként határozták meg a klímaválságnak leginkább kitett közösségek védelmét, a körkörös gazdaságot és a klímabiztonságot, a hőstressz okozta halálozás visszaszorítását. Ennek ellenére idén eddig mintegy 1000 portugál veszthette életét az extrém hőség következtében. Meg is nevezték a felelős állami jogi entitásokat, közigazgatási szerveket, köztük az Éghajlatvédelmi Tanácsot. További határidőket szabtak: 2021-re a szén, 2040-re a földgáz villamosenergia-termelésre való felhasználásának betiltása.
Az Egyesült Királyságban is figyelnek az emberekre
A júliusi hőhullám akkora volt, hogy Anglia történetében elsőként vörös riasztást adtak ki. A legmagasabb hőmérséklet rekordja is megdőlt, 40 °C-ot mértek Coningsby-ben, 1,5 °C-ot verve az alig két éve mért korábbi rekordra.
Az NHS (az Egyesült Királyság egészségügyi ellátó szervezete) kiadott egy dokumentumot, amelyben reagáltak a 2003-as nagy kánikulát követő újabb hőhullámra. Cselekvési tervet, riasztási szinteket, stratégiai célokat határoztak meg benne.
Németország másmilyen rekordot döntött
Az országban rekordot döntött a napelemek által előállított villamos áram mennyisége, közel 40 ezer megawatt energia származott napelemekből. Szükség is volt erre a növekedésre, mert a gázválságon túl, a nagy melegben megnőtt az áramfogyasztás.
Az aszály máshogy is befolyásolta az energiaellátást. Közel 400 euróba került 1 megawatt áram, amiben az is közrejátszott, hogy a fontos szállítóútvonalként szolgáló folyók elapadtak, így akadozott a szénszállítás. Valószínűleg ezeknek a folyamatoknak, valamint az orosz–ukrán háborúnak köszönhetően a német parlament megszavazta a gáztüzelésű bojlerek, kazánok betiltását 2024-től.
Valódi megoldásokra van szükség
Szomorú korlátozásokat vezettek be Franciaországban
Amíg a németeknél a hőerőművek tüzelőanyaggal való ellátásában jelentenek gondot az apadó folyók, addig Franciaországban az atomerőművek hűtővizeinek kapcsán okoz problémákat az extrém hőség. Nincs ugyanis elég víz, és ami van, az sem a korábbi hatékonysággal hűti vissza az atomerőműveket, ezért korlátozni kellett az áram-előállítást.
Ugyancsak korlátozzák a Mont Blanc-ra vezető túrákat, miután 11-en meghaltak egy jég- és törmeléklavinában, melyet szintén az extrém hőség okoz. A nagy melegben ugyanis nemcsak a jég olvad meg, hanem a sziklák is megrepednek a nagy napi hőingás miatt.
Hőguta a spanyoloknál
Spanyolországot sem kímélte a hőhullám, itt is legalább 1000 halálesetet hoztak összefüggésbe az extrém magas hőmérséklettel. Ez elsősorban az időseket sújtotta: az áldozatok közül 672-en 85 év felettiek, 241-en 75 és 84 év közöttiek, 88-an pedig 65 és 74 év közöttiek voltak.
A spanyol miniszterelnök a nyakkendő elhagyására és olyan öltözék viselésére bátorítja a spanyolokat, amelyek kényelmesebbek, szellősebbek, és segítik hűvösen tartani az embereket, illetve alacsonyabban tartani a klímák használatát.
Portugáliában is főként az idős korosztályra volt veszélyes az extrém meleg. Az ország víztárolói és gáttal duzzasztott tavai olyannyira kiapadtak, hogy a víz alól történelmi romok és emlékművek bukkantak elő.
Kapcsolódó bejegyzések
Az aszály miatt történelmi emlékek kerültek felszínre
Az extrém szárazság miatt Spanyolországban a víztározók a kapacitásuk harmadára apadtak vissza, ennek nyomán több történelmi lelet került a felszínre.
