Az új-zélandi Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett képen a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkán kitörése látható Tonga közelében a Csendes-óceán déli részén 2015. január 14-én. A Science című folyóiratban csütörtökön, 2022. szeptember 22-én megjelent tanulmány szerint a vulkán több millió tonna vízgőzt lőtt a magasba. A kutatók becslése szerint az esemény mintegy 5%-kal megemelte a sztratoszférában* lévő víz mennyiségét.
A tudósok most azt próbálják kitalálni, hogy ez a sok víz hogyan hathat a légkörre, és hogy bfolyásolja-e a Föld klímáját a következő években. A nagy kitörések általában lehűtik a bolygót. A legtöbb vulkán nagy mennyiségű ként bocsát ki, amely blokkolja a napsugarakat – magyarázta Matthew Toohey, a Saskatchewani Egyetem éghajlatkutatója, aki nem vett részt a tanulmányban.
A tongai robbanás sokkal nedvesebb volt: A kitörés az óceán alatt kezdődött, így a szokásosnál sokkal több vizet tartalmazó füstfelhőt lövellt fel. És mivel a vízgőz hőcsapdaként üvegházhatású gázként működik, a kitörés valószínűleg emeli a hőmérsékletet, ahelyett, hogy csökkentené, mondta Toohey. Karen Rosenlof, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal klímakutatója, aki nem vett részt a tanulmányban, azt mondta, hogy szerinte a hatás minimális és átmeneti lesz. De a tudósok számára nehéz biztosat mondani, mert még soha nem láttak ilyen kitörést.
Toohey szerint a vízgőz néhány évig a felső légkörben marad, mielőtt az alsó légkörbe kerülne. Ezalatt az extra víz felgyorsíthatja a légkör ózonveszteségét is, tette hozzá Rosenlof.
A California Institute of Technology Jet Propulsion Laboratory kutatócsoportja az Edinburgh-i Egyetem munkatársaival együttműködve bizonyítékot talált arra, hogy a kitörés annyi vizet nyomhatott a légkörbe, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy gyengíti a Föld ózonrétegét. A Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent, a phys.org által hivatkozott tanulmányukban a csoport műholdak adatait tanulmányozta, hogy megmérje, mennyi víz került a légkörbe, és úgy vélik, ez az ózonréteg gyengüléséhez vezethet. Szerintük a kitörés 10%-kal növelte a sztratoszférában lévő víz mennyiségét, és az akár évtizedekig is ott maradhat.
Kapcsolódó bejegyzések
Eddig példátlan eseményt okozott a vulkánkitörés
Amikor a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkán január 15-én kitört, lökéshullámokat küldött az egész bolygóra. A képek lenyűgözték a geológusokat. Egy új kutatás pedig megállapította, hogy a kitörés annyi vízgőzt pumpált a légkörbe, hogy az 58 000 úszómedencét meg tudna tölteni – ilyen mennyiséget még soha nem figyeltek meg.
A tegnap közzétett tanulmányt készítő Voemel csapata időjárási ballonokra függesztett műszerhálózat segítségével becsülte meg a vulkán füstfelhőjét. Általában ezek az eszközök nem is tudják mérni a vízszintet a sztratoszférában, mert a mennyiség olyan alacsony, mondta Voemel. A másik kutatócsoport egy NASA műholdon elhelyezett műszerrel figyelte a robbanást. Voemel elismerte, hogy a műholdas felvételek a kitörés olyan részeit is megfigyelhették, amelyeket a léggömb műszerei nem tudtak rögzíteni, így becslésük magasabb lett. Mindenesetre a tongai robbanás nem hasonlított semmihez, amit a közelmúltban láttunk, és az utóhatás tanulmányozása új ismereteket nyújthat a légkörünkről.
(forrás: phys.org)
*A sztratoszféra alsó határa a tropopauza (7-17 km) és a sztratopauzáig, (kb. 85 km magasságig) tart. Már az alsó sztratoszférában is kb. ezerszer ritkább a levegő, mint a troposzférában, a tengerszinten.
(forrás: pte.hu)
