Magyarország lakóházai az ország teljes energiafelhasználásának 32 százalékát adják, ezzel a legnagyobb fogyasztónak számítanak.

Ez az állapot valójában eddig is elkeserítő volt a klímacélok szempontjából, a háztartási energiafogyasztás ugyanis a teljes szén-dioxid-kibocsátás 36 százalékáért felel, és Magyarországon a háztartások végső energiafelhasználásának 72-74 százaléka fűtési céllal történik (szemben az EU-átlag 64 százalékkal).

Eközben a kormány 12 év alatt rengeteg támogatást osztott ki uniós és saját pénzből különféle jogcímeken, de aránylag kevés olyan pályázati forrást szabadítottak fel, amelyek kimondottan lakossági ingatlanok energiahatékonysági fejlesztését szolgálták.

A legismertebb ilyen program a 2014 és 2019 között futó, a kibocsátáskereskedelem bevételeiből finanszírozott Otthon Melege volt, amelynek keretében összesen 34 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak a magyar háztartások.

A kedvezőtlen körülmények ellenére relatíve sok háztartás vágott bele valamilyen energetikai korszerűsítésbe az elmúlt években. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) lakossági felmérése szerint 2016 és 2020 között a háztartások 57 százalékában valósult meg energetikai felújítás jellegű beruházás.

A képet árnyalja, hogy a kiadott energetikai tanúsítványok alapján a magyarországi lakóépületek átlagos osztályzata ma is FF vagy annál rosszabb az AA-tól JJ-ig terjedő skálán. Az elégtelen felújítások oka, hogy a projektek döntő részéhez nem készült és ma sem készül energetikai terv.

Stratégiai célként már régen ki van tűzve, hogy jelentősen csökkenjen a lakossági fogyasztás.

Egyrészt a távolban ott lebeg a teljes EU által jóváhagyott cél, hogy 2050-re klímasemlegesek leszünk. Másrészt van egy ennél jóval közelebbi dátumunk is, amikorra már látványos eredményeket szeretne látni a kormány. A 2020-ban készült, 2030-ig szóló nemzeti energiastratégia azzal számol, hogy az éves lakossági közvetlen földgázfelhasználás 2 milliárd köbméterrel csökken 2017 és 2030 között.

A rezsipánik óta már a lakosság is motiváltabb lett, sokan belátták, hogy jelen energiaárszintek mellett megéri az energiamegtakarításokat támogató és a megújuló energiás beruházásokba fektetni, hiszen egy-egy beruházás megtérülési ideje radikálisan lerövidült, napelemeknél akár 1,5-2 évre.

(Forrás: telex.hu Kép: pexels.com)