1856-ban Eunice Foote amerikai tudĂłs közzĂ©tett egy tanulmányt, amelyben leĂrta, hogy egy szagtalan gáz, a szĂ©n-dioxid hogyan kĂ©pes elnyelni a hĹ‘t. És most, 2022-ben a tudĂłsok több mint 99 százalĂ©ka egyetĂ©rt abban, hogy a szĂ©n-dioxid Ă©s más ĂĽvegházhatásĂş gázok által okozott globális felmelegedĂ©s valĂłs. És ha nem cselekszĂĽnk hamarosan, a következmĂ©nyek katasztrofálisak lehetnek.
Az ENSZ szerint az éghajlatváltozás a hőmérséklet és az időjárási minták hosszú távú változásait jelenti. Jelenleg a bolygó felmelegszik, ezért az éghajlatváltozás ezen időszakát gyakran globális felmelegedésnek nevezik. A Föld jelenleg melegebb, mint 125 000 éve volt. Az 1850 és 1900 közötti átlaghőmérséklethez képest mintegy 1,1 °C-kal emelkedett. Bár az éghajlat az évszázadok során már sokszor változott, a globális felmelegedésnek ez a mintázata más, mivel ezt túlnyomórészt az emberi tevékenység okozza.
Három évtizeden át azt mondták nekünk, hogy milyen veszélyeket rejt, ha a bolygó felmelegszik
– mondta Inger Anderson, az ENSZ KörnyezetvĂ©delmi Programjának ĂĽgyvezetĹ‘ igazgatĂłja
Ez a nyilatkozat egy Ă©vvel 2022 tavasza Ă©s nyara elĹ‘tt szĂĽletett, amikor világszerte rekordokat döntĹ‘ Ă©ghajlati katasztrĂłfák törtĂ©ntek. A világ számos iparága fosszilis tĂĽzelĹ‘anyagokra, pĂ©ldául szĂ©nre vagy olajra támaszkodik. Ezek elĂ©getĂ©sekor pedig ĂĽvegházhatásĂş gázok, pĂ©ldául szĂ©n-dioxid Ă©s metán szabadul fel. Az erdĹ‘k ugyan kĂ©pesek megkötni a szĂ©n-dioxidot, azonban, ha elpusztĂtják Ĺ‘ket, akkor az ellenkezĹ‘ hatást váltják ki.
A kutatások jelentĹ‘s rĂ©sze bizonyĂtja a világ számára, hogy az Ă©ghajlatváltozás valĂłs. Tavaly az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi TestĂĽlete (IPCC) 200 tudĂłs által összeállĂtott Ă©s 195 kormány által jĂłváhagyott jelentĂ©st tett közzĂ©, amelyben arra figyelmeztet, hogy a hĹ‘mĂ©rsĂ©klet emelkedĂ©se közvetlen fenyegetĂ©st jelent. A jelentĂ©s a fosszilis tĂĽzelĹ‘anyagoktĂłl valĂł fĂĽggĹ‘sĂ©get Ă©s az ebbĹ‘l eredĹ‘ ĂĽvegházhatásĂş gázokat a szĂ©lsĹ‘sĂ©ges idĹ‘járási viszonyokkal, pĂ©ldául az erdĹ‘tĂĽzekkel, aszályokkal Ă©s árvizekkel hozta összefĂĽggĂ©sbe. Az IPCC az 1990-es Ă©vek Ăłta kĂ©szĂt ilyen jellegű jelentĂ©seket.
A problĂ©ma azonban az, hogy sok ország nem teljesĂti a kibocsátáscsökkentĂ©si vállalásait. Nyáron az EgyesĂĽlt Királyság nettĂł nullára vonatkozĂł stratĂ©giáját a LegfelsĹ‘bb BĂrĂłság nemcsak elĂ©gtelennek, hanem törvĂ©nytelennek is találta. NemrĂ©giben pedig arrĂłl számoltak be, hogy BrazĂlia 137 százalĂ©kkal fog lemaradni a Párizsi Megállapodásban foglalt cĂ©lokrĂłl.
Kétségtelen, hogy a Párizsi Megállapodás hozzájárult ahhoz, hogy az éghajlati válság mindenki napirendjére felkerüljön. De ha valóban mérsékelni akarjuk a globális felmelegedést, akkor a globális vezetők részéről sürgősebb cselekvésre van szükség.
(forrás: greenqueen.com.hk)