Az egészségügy komplex, több tudományágat felölelő rendszer, minden részletében hatással van az életünkre. Modernizálásának és fejlesztésének létfontosságú szerepe van.
Amire mindenképp fontos hangsúlyt fektetni egészségünk megőrzése érdekében, az a megelőzés. A környezetvédelmi törekvések is ezt a célt szolgálják.
A kórházak életében nem a fenntarthatóság kérdésköre a legfontosabb, mégis fontos szempont. Szerencsére az elmúlt években már akadtak olyan kezdeményezések, amelyek meglátták, hogy a bolygó egészsége és a közegészségügy elválaszthatatlanul összefügg. Elég, ha felismerjük, hogy a levegő szennyezettségével nő a légúti megbetegedések száma, és ahogy melegszik a bolygó, úgy nő a fertőző betegségek gyakorisága is.
Az Australian Healthcare & Hospitals Association kutatásai alapján globális szinten az egészségügyi szektor a nettó globális szén-dioxid-kibocsátás 4,4 százalékáért felelős, így az ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátónak számít a bolygón. Az Amerikai Kórházszövetség adatai szerint az USA-ban 951 045 személyzettel ellátott kórházi ágy van, ami – csak az adott országban – évente mintegy 5,9 millió tonna szeméttel jár. Ellentmondásos, hogy éppen az, ami a gyógyulást segíti, ilyen káros hatással lehet a természetre.
Hulladékkezelési problémák
A betegek kezelése során orvosi hulladék keletkezik, amelynek 85 százaléka nem veszélyes, de a maradék 15 százalék lehet radioaktív vagy mérgező anyag is. A veszélyes hulladék kezelésére az általánosan bevett módszer az égetés, ami mérgező gázok (dioxinok és furánok) és fémek (ólom, higany) kibocsátásával jár. Zöldebb megoldás, ha ezeket a fertőző hulladékokat hibrid gőzzel és autoklávokkal sterilizálják. Ezek a hagyományos szemétégetőkhöz képest kevesebb energiát is használnak. Az autoklávozás után egyes intézmények újrahasznosítják a fémeket és a műanyagokat, vagy tüzelőanyagként használják fel őket, így nem kerülnek a szemétbe. Külföldön számos innovatív példa van arra is, hogy az egészségügyi szervezetek a helyi szervezetekkel együttműködve újrahasznosítanak tárgyakat, például a sebészeti kék fóliát, amelyből a hajléktalanoknak készítenek hálózsákot.
A hulladékkezelés azonban még mindig jelentős probléma az egészségügyi intézmények számára.
A koronavírus-járvány időszakában keletkezett többlethulladék a WHO-t is arra ösztönözte, hogy kiemelten fontos ügyként kezelje a hulladékkezelés gyakorlatának megreformálását, és hogy szorgalmazza, hogy a létesítmények tegyenek erőfeszítéseket a környezeti fenntarthatóság integrálására. A kezdeményezés részét képezi az egészségügyi intézmények dolgozóinak továbbképzése is az újrahasznosítás témakörében, ugyanis előfordul, hogy nemcsak az egészségügyi hulladék kerül a „bioveszély” jellel ellátott zacskókba, hanem nem szennyezett tárgyak is. A WHO kiemelte, hogy azzal, hogy az egészségügy lépéseket tesz ökológiai lábnyomának csökkentésére és a környezet védelme érdekében, jelentős szerepet játszik az emberek egészségi állapotának javításában is.
Energia- és vízfelhasználás 24 órában az év 365 napján
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának jelentése szerint a kórházak évente összesen mintegy 8,3 milliárd dollárt adnak ki energiaköltségekre. A kórházak hatalmas energiahasználatához leginkább a műtők járulnak hozzá, amelyek energiaigénye 4–6-szorosa a többi kórházi terület energiaszükségletének. A szükségtelen eljárások és az egyszer használatos eszközök mellőzése, az alternatív lehetőségek keresése a tapasztalatok alapján sokat javítana a helyzeten. A 2021-es Green Surgery Challenge az Egyesült Királyságban lehetőséget adott a sebészeti közösség számára, hogy fenntarthatósági ötletekkel álljanak elő egy „zöldebb” műtőért. Ezzel a kezdeményezéssel összesen 133,4 tonna/év szénlábnyomot sikerült megtakarítani az 5 projektnek köszönhetően, ami 38 Londonból Hongkongba tartó oda-vissza járaténak felel meg. A projektek közé tartozott például, hogy a vakbélműtéteknél használt egyszer használatos műszereket újra felhasználhatóra cserélték, vagy a lágyéksérv kezelésében általános érzéstelenítésről helyi érzéstelenítésre tértek át, így felére csökkentve a kórházi tartózkodások idejét, ezáltal csökkentve az erőforrás-felhasználást is.
A kórházak energiaigényét nagy mértékben visszavágni nem életszerű elvárás, de a kórházak világítóberendezéseinek átalakításával, például a kevésbé kihasznált területeken mozgásérzékelős lámpák telepítésével csökkenthető az energiafelhasználás.
Az Egyesült Államokban a kórházak az intézményi létesítmények teljes vízhasználatának 7 százalékáért felelősek a hűtőberendezések és az orvosi eljárások során elhasznált nagy mennyiségű víznek köszönhetően. A csaptelepek és a vécék rendszeres karbantartásával és ellenőrzésével csökkenthető a vízszivárgás. A nagy hatásfokú mosogatógépek beszerzése csökkenti a vízfogyasztást. A víztakarékos szerelvények akár 40 százalékkal csökkentik a használatot a hagyományos vízvezeték-rendszerekhez képest. A non-profit virginiai Mason Medical Center jó példa az ilyen fejlesztések hatékonyságára, általuk a kórház évente több mint 7 millió gallon vizet takarít meg 2011 óta.
Kapcsolódó bejegyzések
Több 100 milliárd maszk marad a nyakunkon a járvány után
Havonta több mint 100 milliárd maszkot használunk el. A maszkokat komoly környezetkárosító hatásuk miatt veszélyes hulladékként kell kezelni.
Globális összefogás
A környezeti és a közegészségügyi problémák megoldása érdekében létrehoztak egy kezdeményezést, a Global Green and Healthy Hospitals (GGHH) elnevezésű hálózatot, amely globálisan összeköti az egészségügyi intézményeket. 2018 januárjában összesen 983 tagja volt, elosztva 51 országra és 6 kontinensre, céljuk pedig az innovatív ötletek megvalósítása a fenntarthatóbb egészségügyért. A GGHH eszközöket és forrásokat biztosít tagjainak, hogy a projektek célba érhessenek, illetve útmutatót nyújt tagjainak a környezeti lábnyom csökkentéséhez. Ezek mellett pedig létrehoztak egy minden intézmény által elérhető adatbázist, ahol követhető, hogy egyes kezdeményezések fenntarthatósági szempontból mennyire bizonyulnak hasznosnak. Havonta online felületen interaktív tájékoztató előadásokat, képzéseket és eseményeket tartanak olyan témákban, mint az orvosi hulladékok, a mérgező anyagok, a biztonságosabb vegyszerek, a zöld építés és energia, az egészséges táplálkozás, a gyógyszerek, a fenntartható beszerzés, az éghajlat és az egészségügy, a közlekedés és a vízgazdálkodás. Ezek a világ bármely pontjáról elérhetőek.
Hazai pályán is vannak követendő példák
Magyarországon is vannak már törekvések a fenntartható egészségügy kialakítására. Több kórháznak van napelemparkja, amelynek segítségével csökken az intézmény áramfogyasztása, és hozzájárul a megújuló energia hasznosításához. Az energiafelhasználás csökkentése költségmegtakarítást eredményez, amely aztán a betegellátás fejlesztésére fordítható.
A digitális technológiába történő befektetés is jó kiindulópont itthon. A páciensek saját otthonukból is hozzáférhetnek az egészségügyi ellátáshoz, csökkentve ezzel az utazást és a szén-dioxid-kibocsátást. Az e-recept csökkenti a papír alapú dokumentumok mennyiségét, ezzel mérséklődik az egészségügy szénlábnyoma. Az elektronikus kórlapok rendszere is ezt a célt szolgálja.
Azok a betegek, akik nem használják fel az összes gyógyszerüket, a megmaradt orvosságot visszavihetik a gyógyszertárba, ahol megfelelően megsemmisítik vagy újrahasznosítják.
Láthatóan történnek korszerűsítések, azonban még mindig bőven van tere az iparág fejlesztésének. Fontosak a konstruktív beszélgetések, hiszen az egész egészségügyi ágazat vezető pozíciót tölthet be abban, hogy oktassa a lakosságot, és növelje a tudatosságot a környezet és az egészségügyi hatások kapcsolatáról.
Az orvosi és az egészségügyi döntéseknek jelentős befolyásuk van a természetre. Minden ember tehet azért, hogy csökkentse saját maga és a szektor környezetszennyező hatásait. Bármilyen előremozdulás történik a környezet megóvása és a fenntartható fejlődés érdekében, ezek mindegyike elősegíti a minőségi egészségügyi ellátást és a minőségi életet a jövő generációjára nézve.