Bár még nem veszélyezteti közvetlenül a kihalás a számos regionális alfaji változatban ismert gyöngybaglyot, az északi féltekén, így Magyarországon is fokozottan védett kategóriába tartozik a faj. Az alig két évtized alatt elszenvedett közel 20 százalékos veszteséget az ornitológusok már akkor az iparszerű mezőgazdálkodás, az úthálózatfejlesztések miatt drasztikusan megnövekedő közúti gázolások és a költőhelyvesztés hármasságával magyarázták.
Az utóbbit hivatottak orvosolni azok a speciális odúk, mint amilyet legutóbb december 2-án a Zala megyei Bezeréd határában állított fel a szinte napra pontosan 25 évvel ezelőtt alapított magyar bagolyvédő szervezet a Magyar Falu Program Falusi Civil Alapjának támogatásával.
A települések határaiban akadálytalanul terjeszkedő zöldmezős beruházások, a különféle ipari és lakóparkok, a logisztikai és bevásárló központok, az útépítések és sztrádafejlesztések végérvényesen felszabdalták a táj szövetét, amelynek gazdag sokféleségét durván lerontotta a szántóföldi monokultúrákat létrehozó intenzív mezőgazdálkodás
– mondta el Klein Ákos, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ügyvezetője.
Bár a Magyarországon a Tyto alba alba és a Tyto alba guttata alfajok által képviselt gyöngybaglyokat nem zavarja már annyira az emberi jelenlét, az elmúlt ezer évben kialakult változatos agrár-ökoszisztémákhoz és az épített környezet radikális átalakulásához azonban már aligha képesek ilyen gyorsan alkalmazkodni.
Klein Ákos elmonda még, hogy templomtornyok azért számítottak hosszú évszázadokig optimális költőhelynek, mert az ablakokat a baglyok által könnyen átjárható zsalugáteres spaletákkal zárták, a harangok karbantartása pedig nem jelentett nagy zavarást.
A legnagyobb veszélyt azonban a közúti közlekedés jelenti a baglyok számára. Az egész populációk létét fenyegető emberi tevékenység világszerte tizedeli a gyöngybagolyállományokat, Európában 100 kilométerenként átlagosan évente 12 példányt gázolnak halálra a gépjárművek.
Kapcsolódó bejegyzések
Ne tekintsük járulékos veszteségnek az elgázolt állatok millióit! – Utak és élővilág 1. rész
Európai utakon megközelítőleg 194 millió madár és körülbelül 29 millió emlős veszti életét évente! Vannak állatfajok ahol tömeges pusztulásról beszélhetünk.
A bagolypusztító gázolásokért részben a faj vadászati technikája a felelős. A préda után kutató gyöngybaglyok a hallásukra hagyatkoznak, ezért a talajjal párhuzamosan pár méteres magasságban, cikkcakk-vonalban repülnek meglehetősen alacsony sebességgel, támadásra készen.
(forrás: qubit.hu)