Ritka „szivárványfelhők” festették meg az eget az Északi-sarkkör felett Finnországban, Izlandon és Norvégiában január végén. A jelenséget, amelyet a sztratoszférában uralkodó extrém fagyos hőmérséklet okoz, Jónína Guðrún Óskarsdóttir izlandi amatőr fotós örökítette meg.
Az Északi-sarkvidék leginkább az északi fényéről ismert. Ezt a smaragdzöld látványt azonban nemrég látványos, irizáló szivárványok váltották fel. Míg a sarki fények akkor keletkeznek, amikor a napszél találkozik a Föld légkörében lévő atomokkal, a szivárványszínű „sarki sztratoszférafelhőket” (PSC) a légkör apró jégkristályai okozzák. Az úgynevezett „szivárványfelhők” a napfényt megtörő apró vízcseppek vagy jégkristályok által okozott felhőirizálás eredménye.
Ez a hatás néha az alacsonyan elhelyezkedő felhőkön figyelhető meg, a látvány azonban sokkal drámaibb, amikor magasabban, a sztratoszférában történik. A PSC-k akkor alakulnak ki, amikor a vízgőz belép a sztratoszférába, és a hőmérséklet elég hideg ahhoz, hogy a gőz ott kondenzálódjon.
Mivel a légkörnek ez a rétege nagyon száraz, a jégkristályok csak akkor alakulnak ki, ha a hőmérséklet -81 °C alatt van, ami az Északi-sarkvidéken ritkán fordul elő. A PSC-k a normál felhőknél magasabban, nagyjából 19-24 km-es magasságban fordulnak elő. Télen – vagy sarki éjszaka – a magas szélességeken a Napból alig vagy egyáltalán nem érkezik sugárzás, ami jelentős hőmérsékletcsökkenést okoz. Ilyen körülmények között alakulhatnak ki ezek a „szivárványfelhők”, ez a jelenség azonban viszonylag ritka.
Kapcsolódó bejegyzések
2040-re állhat helyre teljesen az ózonréteg
Legalábbis akkor, ha a mostani folyamatok folytatódnak és új fenyegetések nem szólnak közbe.
De vajon milyen hatással vannak a szivárványfelhők az éghajlatra? Bármilyen szépek is, sajnos rosszat jelentenek. Az általuk ösztönzött kémiai reakciók lebontják az ózonréteget, amely megvédi a Földet a Nap káros UV-sugárzásától. Az apró jégkristályok reakciókat indítanak el az ózon és a klór-fluor-szénhidrogének (CFC) között, amelyeket az aeroszolok és a hűtőgépek bocsátanak a légkörbe. A Déli-sark feletti ózonlyukat – ahol az alacsonyabb sztratoszférahőmérséklet miatt a PSC-k gyakrabban fordulnak elő, mint az Északi-sarkvidéken – ezek a reakciók okozzák.
(Forrás: Euronews, kiemelt kép: Jónína Guðrún Óskarsdóttir)