Vajon egyetlen palack ĂłceánvĂz tartalmazhat annyi genetikai anyagfoszlányt, hogy a kutatĂłk gyakorlatilag az összes halat, planktont, puhatestűt, tengeri emlĹ‘st Ă©s más Ă©lĹ‘lĂ©nyt azonosĂtani tudják az adott helyrĹ‘l? Ăšgy hangzik, mint egy sci-fi, de a környezeti DNS (eDNS) virágzĂł terĂĽlete nagyon is valĂłságos, Ă©s a tudĂłsok már kutatják, hogyan lehetne ezt az áttörĂ©st hasznosabbá Ă©s elĂ©rhetĹ‘bbĂ© tenni.
Ez motiválta Zachary Goldot, a NOAA tudĂłsát, hogy egy olyan ĂştmutatĂł megĂrását vĂ©gezze el, amely segĂt a molekuláris ökolĂłgiai háttĂ©rrel nem rendelkezĹ‘ tengeri erĹ‘forrásokat vizsgálĂłknak megtudni, hogyan gyűjtsenek mintákat Ă©s nyerjenek rĂ©szletes informáciĂłkat a vizsgált terĂĽletĂĽk biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©gĂ©rĹ‘l.
A terepmunka szempontjából az eDNS-kutatás hihetetlenül egyszerű, csak a laboratóriumi elemzés az, ahol a csúcstechnológiát képviselő tudomány kerül a képbe
– mondta Zachary Gold, a Csendes-Ăłceáni Ă©s Környezeti Tengeri LaboratĂłrium tudĂłsa.
A vizsgálat a DNS-en alapszik. Vagyis a dezoxiribonukleinsav az a genetikai anyag, amely szinte minden Ă©lĹ‘lĂ©ny sejtjeiben megtalálhatĂł. Fizikai szerkezete egy csavart lĂ©tra, vagy kettĹ‘s spirál. A lĂ©tra lĂ©pcsĹ‘fokait alkotĂł nĂ©gy nukleotidbázis pontos sorrendje kĂłdolja az összes olyan utasĂtást, amely egy szervezet fejlĹ‘dĂ©sĂ©hez, tĂşlĂ©lĂ©sĂ©hez Ă©s szaporodásához szĂĽksĂ©ges. A genetikai tudĂłsok megtanulták dekĂłdolni e nukleotidok sorrendjĂ©t, ezt a folyamatot genetikai szekvenálásnak nevezik, amely a szervezet genetikai ujjlenyomatát adja.
Az eDNS-forradalom abbĂłl a felismerĂ©sbĹ‘l indult ki, hogy minden szervezet a környezetĂ©vel valĂł kölcsönhatása során folyamatosan nyomokat hagy maga után, amelyek felhalmozĂłdnak a talajban, a vĂzben Ă©s a levegĹ‘ben. A genetikai szekvenálási technolĂłgia gyors fejlĹ‘dĂ©se lehetĹ‘vĂ© tette a tudĂłsok számára, hogy felerĹ‘sĂtsĂ©k, szĂ©tválogassák, majd elemezzĂ©k ezeket a kusza DNS-töredĂ©keket, Ă©s a mintában lĂ©vĹ‘ genetikai kĂłd szekvenciáit összevessĂ©k a korábban azonosĂtott fajokkal, amelyeket egy DNS-vonalkĂłd-adatbázisban katalogizálnak.
Az Ăşj eszközök lehetĹ‘vĂ© teszik, hogy a szekvenálást egyidejűleg több tucat vagy akár több száz mintán vĂ©gezzĂ©k el. Az azonosĂtott szervezetek elemzĂ©se betekintĂ©st nyĂşjt egy adott terĂĽlet fajgazdagságába, azonosĂtja, hogy bizonyos fajok mely Ă©lĹ‘helyeket rĂ©szesĂtik elĹ‘nyben. Ugyanakkor segĂthetnek nyomon követi az invazĂv fajok terjedĂ©sĂ©t vagy a fajok elterjedĂ©si terĂĽletĂ©nek az Ă©ghajlatváltozás miatt bekövetkezĹ‘ eltolĂłdását.
(Forrás: e360.yale.edu)