A környezeti DNS feltárja a titkos zátonylakókat

A környezeti DNS feltárja a titkos zátonylakókat
A környezeti DNS feltárja a titkos zátonylakókat

Egy nemzetközi kutatócsoport a tengervízből vett globális mintavétel segítségével feltárta, hogy mely trópusi zátonyhalak hol fordulnak elő. A fajok és családok azonosításához sikeresen használták a vízben jelen lévő állatok által leadott DNS-maradványokat.

A trópusi korallzátonyok színesek, gyönyörűek – és fajokban gazdagok. A halak között különösen nagy a változatosság: a kutatók becslése szerint a korallzátonyok világszerte akár 8000 halfajnak is otthont adhatnak.

A globális felmelegedés és az emberi tevékenység azonban a korallzátonyok riasztó ütemű eltűnését okozza, és még nem sikerült pontosan számszerűsíteni, hogy hány zátonyhalfaj létezik és hol fordulnak elő.

Ennek egyik oka, hogy sok halfaj igen rejtőzködő életmódot folytat, ráadásul nagyon hasonlítanak egymásra, és részben a nyílt tengerben élnek, és ezért nehéz őket megfigyelni. A biológiai sokféleség kutatása érdekében egy adott területen a halak jelenlétének rögzítéséhez eddig leginkább a búvárok által végzett vizuális megfigyelésekre (vagy a halak kifogására) támaszkodtak.

Forrás (enn.com)

search icon