Gyakran téma a hétköznapokban az oxidatív stressz, a szabad gyökök, az antioxidánsok. De pontosan mit is jelent az oxidatív stressz, és miért veszélyes? Ne idegeskedjünk? Könnyű mondani! Miben lehetnek segítségünkre az antioxidánsok, és hogyan alkalmazzuk ezeket? Mit tehetünk a bőr öregedése ellen, és hogyan működnek a különböző fényvédők? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Az oxidatív stressz

Az oxidatív stressz a szabad gyökök és az őket semlegesítő antioxidánsok egyensúlyának felborulása a szervezetben. Ha a szabad gyökök megtámadnak egy sejtet, az elveszítheti eredeti funkcióját, térszerkezetét, és nem lesz képes többé ugyanúgy működni.

De mik azok a szabad gyökök?

A szabad gyökök olyan párosítatlan elektronnal rendelkező oxigén- vagy nitrogénalapú molekulák, amelyek különböző fehérjéket, sejteket vagy akár a DNS-t is megtámadhatják a szervezetünkben. A stabil állapotot a páros számú elektronokból álló kötések biztosítják, így nem csoda, hogy a szabad gyökök is a páros elektron elérésére törekszenek, ezért lépnek agresszív reakcióba más molekulákkal. A szabad gyökök a sejtek anyagcsere-folyamatainak melléktermékeként kerülnek a szervezetbe, és addig nincs is velük probléma, amíg nem lesz túl sok belőlük, és az egészséges szervezet meg tudja tartani az egyensúlyt. A szabad gyökök nem feltétlenül rosszfiúk, hiszen egy betegség esetén pont olyan agresszívan és hatékonyan tudják a baktériumokat és a vírusokat pusztítani, mint nem ideális esetben a sejtjeinket vagy a DNS-ünket. Utóbbival akkor van probléma, amikor a szabad gyökök pótolni próbálják a hiányzó elektronjukat az egészségesen működő sejtek megtámadásával, erősen károsítva a sejtmembránt, aminek következtében a sejt akár szét is eshet, és elveszítheti eredeti funkcióját.

Az öregedés és a rák

A szabad gyökök agresszívan rombolják a sejtfalat, ezáltal öregítik a testet, hiszen egyfajta oxidáció zajlik a szervezetünkben. Mondhatjuk úgy is, hogy az öregedés egy nagyon lassú oxidálódási folyamat, ami tulajdonképpen lassú égésnek felel meg. Olyan, mint a rozsdásodás, hiszen nem szükséges hozzá magas gyulladási hőmérséklet. Milyen találó is a magyar nyelv, amikor azt mondjuk: „berozsdásodtam, már én sem vagyok a régi”. A szabad gyökök jelentős szerepet töltenek be a szív, a tüdő, a máj, a vese, a bélrendszer, az agy és az idegek károsodásában, de rákot is okozhatnak. Utóbbi esetben megtámadják a DNS-t alkotó nukleinsavbázisokat, amelyek károsodnak, és már nem az eredeti DNS fog tovább másolódni, hanem egy „mutáns”, sérült génváltozat, amely rossz biológiai információt tárol magában, így létrejönnek a rákos sejtek.

Hogyan kerülnek szabad gyökök a szervezetünkbe?

A szabad gyökök – mint említettük – a sejtek anyagcsere-folyamatainak melléktermékei, de kívülről is bejuthatnak a szervezetünkbe. Többek között a dohányfüst, a kipufogógázok, a vegyileg szennyezett élelmiszerek révén (tehát nem a permetezéssel van a baj, hanem a nem megfelelő vegyszerhasználattal), de az erős napsugárzás is kiváltó ok lehet.

Utóbbi esetben a szabad gyökök radioaktív-, ultraibolya- vagy röntgensugárzás hatására keletkezhetnek. Mivel a szervezet nagy százaléka víz, a sugárzás hatására nagy reakcióképességű gyökök szabadulhatnak fel. Ezt az elképzelést kísérletekkel is igazolták.

(Forrás: Faigl Ferenc, Szeghy Lajos, Kovács Ervin, Mátravölgyi Béla: Gyógyszerek. Egyetemi tananyag, 2012.)

Mit lehet tenni a szabad gyökök ellen?

A szervezet nemcsak szabad gyököket, hanem gyökfogókat is termel, amelyeket ismertebb nevükön antioxidánsoknak hívunk. A genetikánktól és az életkorunktól függ, hogy mennyi antioxidánst tudunk előállítani, de pont úgy, mint a szabad gyököket, ezeket az anyagokat is be lehet juttatni kívülről a szervezetbe.

Antioxidánsok

Az antioxidánsok maguk is szabad gyökök, de a reakciósebességük nagyságrendekkel kisebb, mint a radikális, „agresszív” szabad gyököké. Az örökölt genetikánkon és az életkorunkon ugyan nem tudunk változtatni, de a táplálkozás segítségével sok antioxidánst bejuttathatunk a szervezetünkbe. A legismertebbek az A-vitamin, a C-vitamin, az E-vitamin, a magnézium, a szelén és a cink. Az A-vitamint legkönnyebben sárgarépa fogyasztásával vihetjük be a szervezetünkbe, mert a zöldségben levő terpén, a β-karotin a szervezetben retinollá, azaz A-vitaminná bomlik. Ez az anyag szükséges a látáshoz, az immunrendszer helyes működéséhez és a sejtek növekedéséhez.

(Forrás: Faigl Ferenc, Szeghy Lajos, Kovács Ervin, Mátravölgyi Béla: Gyógyszerek. Egyetemi tananyag, 2012.)

Az E-vitamin (tocopherol) zsírban oldódó antioxidáns, amelyet a kozmetikai ipar a zsírok, olajok avasodása ellen alkalmaz természetes tartósítószerként. Akadályozza az oxidálódást, amely az avassághoz, azaz a termék romlásához vezetne. A C-vitamin fokozza a kollagén termelődését, amely felelős a bőr feszességéért. A C-vitamin vízoldékony vitamin, amelyet „túladagolni nem lehet, mivel a szervezet számára felesleges mennyiség kiürül a szervezetből, de a túlzásba vitt fogyasztása többek között emésztőrendszeri panaszokat, vesekövet okozhat” – írtuk a Greendexen egy korábbi szemlében. De vajon kellő mennyiségű C-vitamint biztosítunk a testünknek csupán zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával?

Mennyi C-vitamint fogyasszunk?

Egy egészséges felnőtt számára az ajánlott bevitel napi 60–65 mg C-vitamin, míg a dohányosoknak és a betegeknek ennél jóval nagyobb adagra, 100–200 mg-ra van szüksége. Mégis forgalmaznak 500 mg-os, illetve 1000 mg-os tablettákat is, de akkor miért? Kutatások bizonyítják, hogy ilyen nagy adag C-vitamin bevitelének sincs káros hatása, azonban a 2000 mg-os túlzott C-vitamin-fogyasztás már megterhelheti a szervezetet, hasmenést, gyomor- és vesebajokat idézve elő. A 10 mg alatti C-vitamin bevitel pedig skorbut kialakulásához vezethet, amelyet már a 16. században észleltek mint hiánybetegséget. A tünetek közé tartozott többek között a fogínyvérzés, a hajhullás, az orrvérzés és a lassan gyógyuló betegségek, sebek, törések. Utóbbi nem is csoda, hiszen a C-vitamin részt vesz a csont- és porcképzésben, illetve gyorsítja a kötőszövet regenerálódását és a sebgyógyulást. Tehát a pontos mennyiség ránk van bízva. A lényeg az, hogy a C-vitamin-fogyasztást igazítsuk az étrendünkhöz, főként a téli hónapokban javasolt C-vitamint szedni.

A korábbi Greendex-szemle a C-vitaminról itt olvasható.

Miben találhatjuk meg ezeket az antioxidánsokat?

Bizonyára rengeteget hallottuk már életünk során, hogy fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt. Antioxidánsokban gazdagok a citrusfélék és a bogyós gyümölcsök. A téli hónapokban, amikor nem jutunk olyan könnyen friss zöldséghez vagy gyümölcshöz, az aszalt termékek is segítségünkre lehetnek. A fűszerek közül pedig a kurkuma, a kakukkfű, a rozmaring, az oregánó, a fahéj és a szegfűszeg tartalmaz sok antioxidánst.

Antioxidánsok a bőrápolásban

Nemcsak a táplálkozásunkba építhetjük be tudatosan az antioxidánsokat, hanem bőrünk ápolásába is. A fent említett vitaminokat (A, C, E) érdemes alkalmazni a bőrápolási rutinunk során. Az A-vitamin jól felszívódik a bőrön keresztül is, így nem kell nyakra-főre sárgarépát rágcsálnunk, ha szeretnénk megőrizni bőrünk fiatalságát.
Sokat emlegetett anyag még a koenzim Q10. Ez a molekula fontos szerepet tölt be az élő sejtek energiaképzésében, emellett jelentős antioxidáns is. Nagyrészt külső forrásból juthatunk hozzá, és kis mennyiségben is nagyon hatékony. Az emberi szervezet képes szintetizálni, de a kor előrehaladtával az előállított mennyiség csökken. Az a jó hírünk van, hogy ha a szervezetünkbe a gyógyszeripar által felfedezett, mesterségesen előállított Q10-molekulát visszük be, ez nem csökkenti a szervezet saját termelését sem. Ugyan fontos szerepet tölt be az általános erőnlét megtartásában, és biztosítja a fiatalos erőt, nem számít doppingszernek a versenysportban sem. Mindemellett fogyókúra esetén is hasznos lehet, mivel javítja a fizikai terhelhetőséget. Szerencsére a tudomány jelenlegi állása szerint akkor sincs komolyabb mellékhatása, ha nagyobb dózisban alkalmazzuk.

Kapcsolódó bejegyzések

Szegény ember tehene – Miért jó a kecsketej?

Amikor szóba kerül a tejfogyasztás, szinte kivétel nélkül a tehénre gondolunk. Ám a kecske tejének összetétele a tehénénél sokkal egészségesebb, könnyebben emészthető, a laktózérzékenyek nagy része is fogyaszthatja.

Mi a helyzet a bőrt érő sugárzással?

Soha nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a bőr öregedése ellen az egyik leghatékonyabb védekezés, ha óvjuk magunkat az erős napsugárzástól. Noha még mindig nagyon divatos a napbarnított bőr, és népszerűek a szoláriumok, ezek csak gyorsítják a bőr ráncosodását és öregedését. Természetesen a ló másik oldalára sem kell átesni, hisz a napfény hozzásegít minket a megfelelő D-vitamin-termeléshez. Ennek ellenére használjunk naptejet, a déli órákban ne égessük magunkat fürdőruhában a napon! Télen a hegyekben, vagy ha erős a napsugárzás, használjunk fényvédő krémet!

Hogyan működnek a különböző fényvédők?

A fényvédőknek két csoportja létezik, a fizika, illetve a kémiai fényvédők. A fizikai fényvédők mintegy pajzsként vagy tükörként működnek a bőrünk felületén. Gyakori összetevőjük a cink-oxid, illetve a titán-oxid, amelyek a bőrre kenve miniatűr tükrökként visszaverik a káros UVA- és UVB-sugarakat. Azonban a víz könnyen lemossa ezeket az anyagokat, így fürdés után újra be kell kenni magunkat. A fizikai fényvédők ismérve, hogy fehér réteggel vonják be a bőrt, és nem szívódnak fel a bőrön keresztül. A kémiai fényvédők felszívódnak a bőrbe, és a sugárzást hővé alakítva fejtik ki hatásukat. Elnyelik a napsugarakat, de egy idő elteltével elbomlanak, így a kémiai fényvédők esetében is fontos, hogy a bőrt újra bekenjük egy idő után. A kémiai fényvédő előnye a fizikaival szemben, hogy hosszabb ideig hat, azonban felszívódik a bőrünkbe. A naptejeken és a napolajokon található SPF-szám azt jelzi, hogy az adott termék alkalmazásával hányszorosára nő az idő, amíg a napon nem égünk le. Érzékeny és világos bőrű egyéneknek, illetve gyerekek számára mindenképpen az 50 faktoros fényvédők alkalmazása javasolt.

Összefoglalás

Levonhatjuk azt a következtetést, hogy az ellen semmit sem tehetünk, hogy telik az idő, és a szervezetünk öregszik. Létezik azonban számos megelőzési praktika annak érdekében, hogy egyre később és egyre kisebb mértékben kezdjünk el „oxidálódni”. Kellemes antioxidálódást és öregedésmegelőzést kívánunk!