Mit tehetünk az ekcéma ellen?

Mit tehetünk az ekcéma ellen?
Mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az enyhe bőrpírtől a viszketésen át az igen súlyos hólyagosodásig számtalan tünete lehet, bármelyik életkorban előjöhet, és sajnos sokszor akár a sírig kísérheti az embert. Dr. Bojtor Adrienn Erzsébet bőrgyógyásszal beszélgettünk a sokak életét megkeserítő bőrgyulladásról, az ekcémáról. 

Mit nevezünk pontosan ekcémának, és milyen formái fordulnak elő? 

Az ekcéma a bőr krónikus gyulladásos megbetegedésével járó állapotok összefoglaló neve. A leggyakrabban előforduló formái gyermekkorban az atópiás dermatitisz, felnőttkorban a kontakt ekcéma.

Az atópiás ekcéma vagy atópiás dermatitisz az egyik leggyakoribb csecsemőkori és gyermekkori krónikus bőrbetegség. A gyerekek zöme szerencsére kinövi. Ritkább esetekben ez az állapot felnőttkorban is megmarad, illetve előfordul olyan is, hogy az atópiás dermatitisz felnőttkorban manifesztálódik először.

A klinikai tünetek közös jellemzője a kifejezetten száraz, hámló bőr és a kínzó viszketés. A megjelenését azonban befolyásolja a páciens életkora és a betegség aktivitása, mely jellemzően hullámzó lefolyást mutat.

Ekcéma esetén a bőr megvastagszik, kérges lesz
Kép: canva

Miben különbözik a gyermekkorban illetve a felnőttkorban kialakuló ekcéma?

Csecsemőknél és kisgyermekeknél (2 éves kor alatt) a vörös, viszkető, nedvedző és hámló elváltozások jellemzően a végtagok feszítő felületein és az arcon, fejbőrön jelentkeznek. Általánosan elmondható az is, hogy a pelenkával fedett területet a tünetek megkímélik. Akut tünetek jelentkezésekor hólyagokat is észlelhetünk.

Nagyobb gyermekeknél (2 éves kortól serdülőkorig) a tünetekkel inkább a végtagok hajlító felszínein, különösen a könyök- és térdhajlatokban találkozunk. 

Felnőttkorban a tünetek jóval körülhatároltabbak, kevésbé nedvedzőek, inkább a bőr megvastagodása és kérgessége dominál. Az érintett területek a legtöbb esetben itt is a hajlatok, a bőrgyulladás ritkábban érintheti az arcot, a nyakat vagy a kezeket is.

Csecsemőknél is gyakori jelenség
Kép: canva

Leggyakrabban mi okozza ezt a betegséget? 

Az atópiás dermatitisz kialakulásában számos mechanizmus vesz részt. Ilyen például a bőr barrier károsodása. A bőrünk legfelső rétege szervezetünk számára az első védelmi vonal a környezettel szemben, beleértve a kórokozókat és az allergéneket, valamint szabályozza a víz homeosztázisát. Atópiás ekcémában a struktúra megváltozása miatt a bőrünkön keresztül fokozott lesz a vízvesztés, és megváltozik a normál lipidösszetétel, így sérül a védelmi funkció.

A környezeti faktorok is fontos szerepet játszanak a kialakulásában, ugyanis a környezetben előforduló, gyulladást kiváltó idegen anyagok a sérült bőrön keresztül könnyebben behatolhatnak.

Az immunrendszer túlműködése is okozhat ekcémát. A szervezetbe bejutó egyébként ártalmatlan külső anyagokat (pl. polleneket, különböző anyagok molekuláit vagy ételeket) az erre hajlamos egyének immunrendszere – a fokozott válaszkészségéből adódóan – allergénként azonosít, és gyulladást generál a szervezetben. Ez a gyulladás okozza az ekcéma viszkető és néha fájdalmas tüneteit.

Pollenek, vegyi anyagok vagy ételek is okozhatnak gyulladást.
Kép: canva

Nem szabad elfelejtenünk a genetikai tényezőket sem. A bőr megváltozott működésének hátterében gyakran kimutatható a Fillagrin nevű gén mutációja, amely egy olyan speciális fehérje létrehozásáért felelős, amelynek elsődleges szerepe az, hogy segítse fenntartani a bőr egészséges védelmi funkcióját.

Fontos megemlíteni a megváltozott mikrobiomot is, ugyanis a bőrünk normál flóráját alkotó baktériumok minőségi és mennyiségi változása is hozzájárulhat a tünetek kialakulásához.

Megelőzhető-e, és ha igen, mivel?

Az atópiás dermatitisz kezelését egy háromlábú székként érdemes elképzelni, melynek lábai a provokáló faktorok kerülése, a bőr hidratáltságának fenntartása és a gyulladáscsillapítás. Mindenképpen az orvos és a beteg együttműködése szükséges ahhoz, hogy a kezelés eredményes legyen.

A provokáló faktorok kerülése azoknak a súlyosbító tényezőknek a kerülését jelenti, amelyek megzavarják az amúgy is abnormális epidermális gát működését. Ilyen például a túlzásba vitt fürdés, ami helyett inkább a gyors, langyos vizes zuhanyzás javasolt, a törölközőszáraz bőr utólagos hidratálásával. A bőrt szárító szappanok és oldószerek helyett válasszunk a zuhanyzáshoz olajos tusfürdőket vagy gyógyszertári fürdetőket! Az alacsony páratartalmú környezet is ilyen faktor, ezért a téli fűtési időszakban érdemes a helyiségeket párásítani. Vigyázzunk a túlmelegedésre is, válasszunk pamut anyagú, világos színű, lenge ruházatot, és mellőzzük a fekete színű, szintetikus darabokat. A különböző allergénekre is figyeljünk! Amennyiben ismerünk provokáló allergént, azt mindenképpen kerüljük el! Ezeken kívül a stressz és a szorongás is provokáló faktornak számít. Sajátítsunk el stresszkezelési praktikákat, illetve amennyiben szükséges, szakember segítségét is érdemes igénybe venni. 

A szék másik lába, azaz a bőr hidratálása is kulcsfontosságú eleme az atópiás dermatitiszben szenvedő betegek általános kezelésének. A bőrpuhító szereket naponta legalább kétszer, közvetlenül fürdés vagy kézmosás után kell alkalmazni. Ehhez válasszunk sűrű, alacsony víztartalmú hidratáló készítményeket, ceramid- (a bőrben természetesen is előforduló lipid-) tartalmú hidratálókat, illetve nedvesítőszereket tartalmazó, azaz karbamid-/urea- vagy glicerintartalmú krémeket. 

Milyen természetes anyagokkal lehet kezelni az ekcémát?

Az interneten számos gyógynövényt, olajat és házi praktikát ajánlanak a probléma megoldására. Ezek sok esetben olyan adalékanyagokat vagy illatanyagokat tartalmaznak, amelyek az amúgy is gyakran poliszenzibilált atópiás szervezet számára nem előnyösek. Tekintettel arra, hogy a betegségnek számos kiváltó tényezője lehet, a gyógykezelést minden esetben egyénre kell szabni. A gyógyszertári mindenmentes, hipoallergén mosakodókat és krémeket az esetek többségében bátran lehet alkalmazni.

A gyógyszertári hipoallergén kenőcsök az esetek többségében bátran alkalmazhatók.

Sokszor szteroidos gyógykezelést alkalmaznak az ekcémára, mennyire biztonságos ez a terápia? 

A szteroid szó hallatán sokan megijednek, a mellékhatásai szélesebb körben ismertek, mint a jótékony hatásai. A szteroidok természetes körülmények között az emberi szervezetben termelődő különböző hormonok. A hétköznapi szóhasználatban a szteroid elnevezést egyrészt a testépítésben használt anabolikus szteroidokra (a mesterségesen előállított tesztoszteronra), másrészt az orvosi kezelések során alkalmazott gyulladáscsökkentőkre (a glükokortikoidokra) szoktuk alkalmazni. Természetesen a bőrgyógyászatban alkalmazott szteroidkezelés kapcsán az utóbbiról van szó.

A glükokortikoidoknak hatékony gyulladáscsökkentő, illetve a túlműködő immunrendszer működését lecsendesítő hatásuk van. Orvosi indikációval történő alkalmazásuk szerteágazó (autoimmun betegségekben és allergiás állapotokban gyakran használják őket). Ezekben az állapotokban szájon át, azaz szisztémásan alkalmazzuk őket. Súlyos akut allergiás állapotokban (anaphylaxiás sokk esetén) adásuk életmentő lehet.

Számos mellékhatásuk ismert (pl. az arc feldagadása, a bőr elvékonyodása, csontritkulás, magas vérnyomás, cukorbetegség). Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezek a nemkívánatos mellékhatások dózisfüggőek, és helyileg (lokálisan) alkalmazva őket kiküszöbölhetők. Bőrön át történő felszívódásuk és ezáltal a szisztémás hatásuk is limitált.

A készítményeket hatásuk erőssége alapján csoportosítjuk a legenyhébbtől a legerősebb, legpotensebb hatású kortikoszteroidokig. A páciens életkora, a bőrtünetek jellege és kiterjedése, az érintett testtáj és a tervezett alkalmazási idő alapján választató ki a megfelelő hatáserősségű készítmény.

Fényterápiás készülék
Fotó: https://borgyogyaszat.hu/tudastar/fenyterapias-keszulek

Milyen nem-szteroid gyógyszerekkel kezelhető az ekcéma? 

Jó hír, hogy a kortikoszteroid externákon (helyi készítményeken) kívül ma már egyéb helyi kezelésekkel is tudjuk gondozni az ekcémás betegeket. Ezek közé tartoznak a calcineurin inhibitorok (tacrolimus, pimecrolimus). Ezek is immunmoduláló szerek, a helyi kortikoszteroidok alternatívájaként használhatóak enyhe vagy közepesen súlyos atópiás dermatitisz kezelésére. A jóval kedvezőbb mellékhatásprofiljuk miatt biztonsággal alkalmazhatók az arcot, a szemhéjat, a nyakat és a bőrredőket érintő tünetek esetén is. 

Bőrgyógyászati centrumokban van lehetőség fényterápia vagy – a legsúlyosabb esetekben – biológiai terápia alkalmazására is.

search icon