Amikor a szél felkapja a port a talajról, a porszemcsékhez tapadt baktériumok útnak indulnak. Ezek a levegőben szálló baktériumok aerobiomokat alkotnak, melyek a por újbóli leülepedésével megváltoztathatják a környezet kémiáját, és hatással lehetnek az emberek és állatok egészségére – bár azt még a tudósok sem tudják pontosan, hogyan.
A Journal of Geophysical Research: Biogeosciences folyóiratban megjelent új tanulmányban Daniella Gat és munkatársai különböző időpontokban gyűjtötték a szálló port az izraeli Rehovotban. A kutatók DNS-szekvenálással azonosították a por baktérium közösségének összetételét, míg a röppálya-modellezés feltárta a por eredetét. A kutatók azt találták, hogy a különböző helyekről, köztük Észak-Afrikából, Szaúd-Arábiából és Szíriából származó por több száz és több ezer kilométeres távolságból változatos baktérium közösségeket hozhat.
Annak megállapítására, hogy honnan származnak az izraeli aerobiomokban található baktériumok, a kutatók összehasonlították az aerobiomokat a növényi levelek felületén, Izrael talajában, a Földközi-tenger és a Vörös-tenger vizében, valamint a Szaúd-Arábiában, a Vörös-tenger homokos partján található baktériumközösségekkel. Az Izraelben gyűjtött aerobiomok leginkább a Szaúd-Arábiában gyűjtött mintákhoz hasonlítottak, ami azt mutatja, hogy az izraeli levegőben lévő baktériumok jelentős része – nagyjából a 33%-a – távoli helyekről származhat.
A talajon élő baktérium közösségek kevésbé hasonlítottak az izraeli aerobiomokhoz. Az izraeli aerobiom baktériumok átlagosan 34%-a azonban valószínűleg izraeli talajból származott, ami azt mutatja, hogy a talaj jelentős számú baktériumot képes kicserélni az aerobiomokkal. Kevesebb aerobiom baktériumot mutattak a növényi felszínek (11%), valamint a Földközi-tenger és a Vörös-tenger vizei (0,9%).
Ahhoz, hogy megértsük, az aerobiomok milyen hatással lehetnek a környezetre és az egészségre, a tudósoknak tudniuk kell, hogy milyen géneket hordoznak. Ezért a kutatók összehasonlították az izraeli levegőben szálló porban megfigyelt baktériumgéneket a többi vizsgált környezet közösségeinek génjeivel. Azt találták, hogy a porbaktériumok a tengervízben, növényi felületeken és a talajban élő baktériumoknál átlagosan nagyobb arányban tartalmaznak olyan géneket, amelyek biológiailag lebontják az olyan szerves szennyeződéseket, mint a benzoát, és antibiotikum-rezisztenciát okoznak. A kutatók szerint ezeknek a géneknek a legnagyobb része az aerobiom közösség összetételében és működésében széleskörű antropogén (emberi tevékenységhez köthető) hatásra utal.
A kutatók szerint az antibiotikum-rezisztencia gének por általi szétszóródása hatással lehet az emberek és az állatok egészségére, de helyspecifikus elemzésekre van szükség annak tesztelésére, hogy a por újabb és újabb rezisztenciát okozhat-e egy adott helyen. Ezenkívül az is előfordulhat, hogy a porban lévő antibiotikum-rezisztens baktériumok nem életképesek. Ennek tesztelésére a kutatók azt tervezik, hogy pormintákban bakteriális RNS-t keresnek, amely jelezné az élő baktériumsejteket.
(Forrás: phys.org)
