Számos kozmetikum reklámjában hallhatunk a bőrbarát pH-ról, és hogy a savas szérumok és tonikok hámlasztásra (peeling) valók, miközben – valamilyen szinten – megelőzik az öregedést, és aknéellenes hatásuk is van. De miért van ez? Miért nem szabad szappannal arcot mosnunk, és miért lényeges figyelnünk arra, hogy bőrbarát pH-jú terméket válasszunk?

Mi is az a pH?

A pH a vegyészetben és a kémiában alkalmazott skála, amely 0-tól 14-ig terjed, és nincs mértékegysége. (Érdekesség, hogy negatív pH is létezik, de ezt nem sokan használják.) A pH a hidrogén-ion moláris koncentrációjáról ad információt. Ez egy logaritmikus skála, ahol 7 a semleges pH, az ennél nagyobb pH lúgos (például a szappané), a kisebb pedig savas (például a gyomorsavé). Minél távolabb esik az érték a 7-től, annál savasabb, illetve lúgosabb – más szóval bázikusabb – a kémhatás.

Kapcsolódó bejegyzések

Mit kell tudni az organoterápiás készítményekről?

Számos készítményt mind a mai napig természetes anyagokból készítenek. Ez az alapja az organoterápiának, amit cikkünkben részletesebben is bemutatunk.

Az emberi test pH-ja

Az emberi testben a pH-értékek 1 és 8 közé esnek. A gyomor pH-ja étkezés előtt 1 és 1,5 között ingadozik a gyomorsavnak köszönhetően [1], majd étkezés után ez az érték pH 4–5-re is felmehet. A belekben ennél is magasabb pH uralkodik, ezért nem mindegy, hogy egy adott tablettát mikor veszünk be. Mert a pH is befolyásolja, hogy a hatóanyag mikor tud a legjobban kioldódni, és hol tud a legjobban felszívódni annak érdekében, hogy a lehető legjobban kifejtse a hatását. A vérünk enyhén bázikus, 7,35 és 7,45 közötti pH-jú.

A vizeletünk és a könnyeink pH-ja a nap folyamán változik. A vizelet reggel enyhén savas (6,5–7), majd a táplálékbevitelnek köszönhetően enyhén bázikus lesz, a nap vége felé pedig már 7,5–8. A vegetáriánusok vizeletének pH-ja magasabb, mint azoké, akik húst is fogyasztanak. Ha már 8 felett van az értéke, az bakteriális fertőzésre utal. A könnyek esetében a pH a nap folyamán 7,25-ről kb. 7,45-re változik [2].

A tisztálkodószerekről és az emberi test pH-járól szólva lényeges megemlítünk a női hüvely pH-ját, amely savas, egy termékeny nő esetében 3,8 és 4,4 között mozog. A hüvelyt Lactobacillus fajok uralják, amelyek a glikogént tejsavvá alakítják, ez utóbbi okozza a savas pH-t. Azért nem tanácsos az intim részeket lúgból főzött szappannal tisztítani, mert ez felboríthatja a hüvely pH-ját, ami így érzékenyebb lesz a fertőzésekre és a „rossz” baktériumokra. A menopauza beköszöntével a hüvely pH-ja és a fertőzésekre való fogékonysága megnő [3], [4].

Az egészséges bőr pH-ja

A bőrfelület normál pH-ja savas. 4,1 és 5,8 között változik, kis eltérés van az arc, a törzs és a végtagok kémhatása között [5], [6]. Azonban még az arcon sem teljesen egyező a pH-érték. Az állon, a tokán mérték a legmagasabb (5,6-os) értéket, míg a homlok (4,4), illetve a felső szemhéj (4,6) a legsavasabb. Az alkar, az orr, a nyak, a nasolabialis redő, az orca és a szemkörnyéki terület pH-ja valahol a fenti értékek között van [7]. A fiziológiai hézagok közé tartozik a hónalj, az ágyék, a lábujjak közötti részek és a végbélnyílás, amelyek pH-értéke 6,1 és 7,4 közötti. A megnövekedett pH eltérő mikrobiomot eredményez, ezért ezek a területek hajlamosak az ekcémára és a fertőzésekre [8]. A szóban forgó kérdéskörben nem lehet eltekinteni a rasszbéli különbségektől, hiszen kimutatták, hogy a sötétebb, pigmentált bőr savasabb, mint a világos bőr (4,6 vs. 5,0). Emellett a sötétebb bőrű embereknél épebb bőrfelszínt és jobb védőgátfunkciót figyeltek meg.

A stratum corneum, azaz a szaruréteg pH-ja az újszülött csecsemőknél igen magas (6,0), ami pár hét után savasabb szintre áll be, és ez évtizedekig nem is változik [9]. A menopauzán már átesett nők bőrének pH-ja pedig megemelkedik 4,7-ről 5,0-re, és kevésbé lesz savas, mint azoké a nőké, akiket még nem ért el a változó kor.

A külső tényezők, mint a szappanok, a detergensek (samponok, tusfürdők, mosószerek) és a nem lemosandó termékek (krémek, szérumok, tonikok stb.) megváltoztathatják a bőr pH-ját. Az erre hajlamos embereknél még a víz vagy az enyhe mosószeroldat használata is azonnali pH-emelkedéshez vezethet, és a kémhatás szintje csak 6 órával később állhat vissza a normálisra. Amennyiben valaki lúgos szappant használ, még jellemzőbb ez a jelenség. A munkahelyen viselt kesztyű túlhidratáltsághoz vezethet, ami szintén növelheti a pH-t [9].

Kapcsolódó bejegyzések

Környezetbarát mosószerek – Mitől lesznek tiszták a ruháid?

A fenntartható háztartás kialakítása során megtapasztalod, hogy rengeteg környezetbarát mosószer közül választhatsz. A kérdés csak az: hogy mit és hogyan.

A pH antibakteriális hatása

A felhám kémhatása a mikrobaölő aktivitás, a védőgátfunkció (barrier) és a hámlás szempontjából sem elhanyagolható. A savak jól ismertek antibakteriális hatásukról, ezért is alkalmazzák a citromsavat, a tejsavat, illetve az ecetsavat a élelmiszeriparban, előbbi kettőt a kozmetikai iparban is az AHA-savas hámlasztó szérumokban és tonikokban. A savas kémhatás ugyanis gátolja a patogén baktériumok megtelepedését, az enyhén pattanásos bőr jelentősen javul 4-es pH-jú leave-on termékek alkalmazása után [10], ilyenek például a hámlasztó tonikok. Ha viszont lúgos szappannal mosakszunk, megnő a pH, és ezzel együtt annak a lehetősége, hogy különböző baktériumok elszaporodjanak.

A viszketés és a gyulladásos bőrbetegségek

Amennyiben begyullad a bőrhám, például ekcéma, pikkelysömör, halbőrbetegség, illetve pattanások, rosacea [11], [12] jelennek meg, akkor a bőr pH-ja 0,2–0,3 egységgel megnő.

Ahogy az eddigiekből kiderül, az újszülötteknek magasabb kémhatású a bőrük, azonban a száraz [13], [14] és az öregedő bőr kémhatása is nagyobb pH-tartományban mozog.

Mit lehet tenni?

Tekintve, hogy a bőrproblémák jelentős részét a megnövekedett pH okozza, csökkenteni kell a kémhatást. Ezt különböző savtartalmú termékekkel – tonikokkal, hámlasztókkal, szérumokkal – érhetjük el. Ide tartozik például a hialuronsav, az aszkorbinsav (C-vitamin), de az otthoni háztartásban megtalálható ecetsav is. (Utóbbit inkább ne kenjünk magunkra, mert ha túlságosan eltoljuk a pH-t savas irányba, az nem tesz jót a bőrnek.) A savak segítik a sebgyógyulást a sebfertőzés szabályozásával, az antimikrobiális aktivitás növelésével, a proteáz-aktivitás megváltoztatásával, az oxigén felszabadításával, a bakteriális végtermékek toxicitásának csökkentésével, valamint a hámosodás és a véredényképzés fokozásával. A fertőzött bőrsebekkel kapcsolatos legtöbb patogén baktériumnak 6 feletti pH-értékre van szüksége, míg az alacsonyabb értékek gátolják a növekedésüket [15].

A 4-es pH-jú bőrápolási termékek sikeresnek bizonyultak a pattanások ellen is, mert javítják a fiziológiás mikrobiális flórát, a bőrbarrier (a bőr legkülső rétege) és a lipidlamellák szerkezetét, csökkentik a bőrszárazságot, és kedvezőbbek az 5,8–6,0 pH-jú készítményekhez képest [16].

Összefoglalás

Amennyiben egészséges, lassan öregedő, pattanásmentes, sima bőrt szeretnénk, hanyagoljuk a főzött lúgos szappannal való mosakodást, és használjunk a hidratáló termékek mellé savtartalmú (C-vitamin-, hialuronsav-, tejsav-, glikolsav-, citromsav-, almasav-, borkősavtartalmú), bőrbarát pH-jú termékeket.

Források: https://doi.org/10.1111/1346-8138.14489

Kiemelt kép: canva

[1]      M. Johansson, T. Jansson, N. B. Pestov, and T. L. Powell, “Non-gastric H+/K+ ATPase is present in the microvillous membrane of the human placental syncytiotrophoblast,” Placenta, vol. 25, no. 6, pp. 505–511, 2004.

[2]      M. S. Norn, “Human tear pH,” Arch. Ophthalmol., vol. 95, no. 1, p. 170, 1977.

[3]      T. L. King and M. C. Brucker, Pharmacology for women’s health. Jones & Bartlett Publishers, 2010.

[4]      A. Kingston, “The postmenopausal vulva,” Obstet. Gynaecol., vol. 11, no. 4, pp. 253–259, 2009.

[5]      D. Segger et al., “Multicenter study on measurement of the natural pH of the skin surface,” Int. J. Cosmet. Sci., vol. 30, no. 1, p. 75, 2008.

[6]      H. Lambers, S. Piessens, A. Bloem, H. Pronk, and P. Finkel, “Natural skin surface pH is on average below 5, which is beneficial for its resident flora,” Int. J. Cosmet. Sci., vol. 28, no. 5, pp. 359–370, 2006.

[7]      S. Marrakchi and H. I. Maibach, “Biophysical parameters of skin: map of human face, regional, and age‐related differences,” Contact Dermatitis, vol. 57, no. 1, pp. 28–34, 2007.

[8]      P. Kleesz, R. Darlenski, and J. W. Fluhr, “Full-body skin mapping for six biophysical parameters: baseline values at 16 anatomical sites in 125 human subjects,” Skin Pharmacol. Physiol., vol. 25, no. 1, pp. 25–33, 2011.

[9]      J. W. Fluhr et al., “Infant epidermal skin physiology: adaptation after birth,” Br. J. Dermatol., vol. 166, no. 3, pp. 483–490, 2012.

[10]    C. Abels, A. Kaszuba, I. Michalak, D. Werdier, U. Knie, and A. Kaszuba, “A 10% glycolic acid containing oil‐in‐water emulsion improves mild acne: a randomized double‐blind placebo‐controlled trial,” J. Cosmet. Dermatol., vol. 10, no. 3, pp. 202–209, 2011.

[11]    C. Prakash, P. Bhargava, S. Tiwari, B. Majumdar, and R. K. Bhargava, “Skin surface pH in acne vulgaris: insights from an observational study and review of the literature,” J. Clin. Aesthet. Dermatol., vol. 10, no. 7, p. 33, 2017.

[12]    S. Ní Raghallaigh and F. C. Powell, “Epidermal hydration levels in patients with rosacea improve after minocycline therapy,” Br. J. Dermatol., vol. 171, no. 2, pp. 259–266, 2014.

[13]    B. Eberlein-König et al., “Skin surface pH, stratum corneum hydration, trans-epidermal water loss and skin roughness related to atopic eczema and skin dryness in a population of primary school children,” Acta Derm. Venereol., vol. 80, no. 3, pp. 188–191, 2000.

[14]    S. Seidenari, M. Francomano, and L. Mantovani, “Baseline biophysical parameters in subjects with sensitive skin,” Contact Dermatitis, vol. 38, no. 6, pp. 311–315, 1998.

[15]    B. S. Nagoba, “Acidic environment and wound healing,” Wounds, vol. 27, p. 5, 2015. [16]     C. Abels, H. Reich, U. Knie, D. Werdier, and G. Lemmnitz, “Significant improvement in mild acne following a twice daily application for 6 weeks of an acidic cleansing product (pH 4),” J. Cosmet. Dermatol., vol. 13, no. 2, pp. 103–108, 2014.