Európa igyekszik jogalkotási trendteremtő lenni a zöld átmenet felgyorsításában. E folyamat egyik sarokköve egy új jelentéstételi rendszer, amely a mikrovállalkozások és a tőzsdén nem jegyzett kkv-k kivételével kötelezi az európai vállalatokat, hogy közzétegyék működésük fenntarthatósággal kapcsolatos információit.
Ennek eredményeként a jövőben 49 000 uniós vállalatnak kell jelentést tennie, szemben a jelenlegi 11 600-zal, és ezen újonnan kötelezett cégek némelyike ennek már 2024 januárjában köteles lesz megfelelni. Nem lesz túl sok idő az alkalmazkodásra, már csak azért sem, mert a jelentéstételi standardok első csoportját a Bizottság várhatóan csak idén június 30-ig fogadja el.
A kormányok világszerte nagyon eltérő mértékben hajlandóak gyakorolni azt, amit prédikálnak gazdaságuk zöld irányba történő átalakításáról. A KMPG 2021-es Net Zero Readiness Indexe (NZRI**) szerint a vizsgált 32 országból eddig csak kilenc tett kötelező érvényű Net Zero kötelezettségvállalást nemzeti jogszabályai alapján. Ami még lényegesebb, hogy azok, akik ezt megtették, a globális kibocsátásoknak mindössze 8%-át képviselik; kevésbé aktív társaik a globális kibocsátások kétharmadát képviselik.
Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy miközben a befektetők és a bankok egyre inkább figyelembe veszik az éghajlati kockázatot és a Net Zero átállást a befektetési és hitelezési döntéseikben, a kormányok még mindig nem hajtanak végre olyan kulcsfontosságú intézkedéseket, mint a fenntarthatósági finanszírozási stratégiák, a politikai vagy szabályozási keretek és a kapcsolódó adókedvezmények. Magyarország meglepően jól teljesít ebben az összehasonlításban. A NZRI-ben (Net Zero Readiness Index) összességében a 13. helyen végzett, és az öt olyan ország közé tartozott, amely a maximális pontszámot kapott a jogalkotási intézkedések tekintetében.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit takar az ESG fogalma és mennyit várunk el a nagyvállalatoktól?
Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatása azt vizsgálta, hogy mennyire vannak tisztában az emberek az ESG fogalmával Magyarországon, illetve mit várnak a nagyvállalatoktól a fenntarthatóság területén. A válaszok meglepő eredményt hoztak: a megkérdezettek többsége szinte még mindig csak a környezetvédelmet társítja elvárásként a vállalatok felé ezen a területen, míg 72 százalék szerint a hazai munkáltatók nem nagyon foglalkoznak a munkavállalói jóllét kérdésével.
A változás fő mozgatórugója Magyarországon a Nemzeti Bank. Az MNB nemcsak szabályozásokkal, hanem pozitív megoldásokkal is igyekszik átformálni a szektor gondolkodásmódját. Vegyük például a zöld jelzáloghitelezést elősegítő intézkedéseit vagy az energiahatékony lakóingatlanok vásárlásához vagy építéséhez nyújtott kedvezményes kamatprogram bevezetését. Az EU-ban az elsők között volt a szabályozó hatóságok között, amelyek zöld iránymutatásokat adtak ki a bankok számára.
Az MNB proaktív megközelítése kulcsfontosságú az ESG-célok megvalósításának gyorsasága szempontjából, mivel – amint arra a Net Zero Readiness Index rámutat – ha a pénzügyek támogatják a zöld átmenetet, akkor a reálgazdaságnak is követnie kell a példát.
(Forrás: bbj.hu)
*Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük és ez az a 3 tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése.
**Az NZRI 103 mutatót vesz figyelembe, amelyek azt mérik fel, hogy milyen jogi lépéseket tesznek, hogyan kezeli a kérdést a pénzügyi szektor, és milyen mértékben állnak készen a vállalkozások a szén-dioxid-kibocsátás teljes körű csökkentésére.