Egyesek a Föld Naphoz viszonyĂtott helyzete alapjĂĄn szĂĄmĂtjĂĄk ki az Ă©vszakvĂĄltĂĄsokat, mĂg mĂĄsok az Ă©ves hĆmĂ©rsĂ©kleti ciklusokat veszik figyelembe. A meteorolĂłgusok minden Ă©vben mĂĄrcius elsejĂ©n ĂŒdvözlik a tavasz Ă©rkezĂ©sĂ©t, mĂg mĂĄsok azt ĂĄllĂtjĂĄk, hogy a tavasz valĂłjĂĄban nĂ©hĂĄny hĂ©ttel kĂ©sĆbb kezdĆdik a napĂ©jegyenlĆsĂ©ggel. TehĂĄt mikor is kezdĆdnek az Ă©vszakok?
Az Ă©vszakokat kĂ©tfĂ©lekĂ©ppen hatĂĄrozhatjuk meg. BeszĂ©lhetĂŒnk csillagĂĄszati Ă©vszakokrĂłl, amelyek a Föld Nap körĂŒli forgĂĄsĂĄnak helyzetĂ©n alapulnak, Ă©s meteorolĂłgiai Ă©vszakokrĂłl, amelyek az Ă©ves hĆmĂ©rsĂ©kleti ciklusokon nyugszanak. MindkettĆ tavaszra, nyĂĄrra, Ćszre Ă©s tĂ©lre osztja az Ă©vet, de mindegyiknĂ©l kissĂ© eltĂ©rĆ kezdĆ Ă©s zĂĄrĂł dĂĄtummal.
CsillagĂĄszati Ă©vszakok esetĂ©ben elĆszĆr a napĂ©jegyenlĆsĂ©grĆl kell szĂłt ejteni, ami fĂ©lĂ©vente, tavasszal Ă©s Ćsszel következik be, amikor a Nap közvetlenĂŒl az EgyenlĂtĆ fölött helyezkedik el. A napĂ©jegyenlĆsĂ©g idejĂ©n a bolygĂł nagyjĂĄbĂłl fele vilĂĄgos, mĂg a mĂĄsik fele sötĂ©t. Az Ășj Ă©vszak elĆrehaladtĂĄval a Nap helyzete tovĂĄbb vĂĄltozik Ă©s attĂłl fĂŒggĆen, hogy melyik fĂ©ltekĂ©n Ă©lĂŒnk, a napfordulĂł elĂ©rkezĂ©sĂ©ig a nappalok fokozatosan vilĂĄgosabbak vagy sötĂ©tebbek lesznek. A napfordulĂłk jelzik az Ă©v legvilĂĄgosabb Ă©s legsötĂ©tebb napjait.
Az Ă©vszakok mĂ©rĂ©sĂ©nek ez a mĂłdszere azonban nĂ©mi kihĂvĂĄst jelent. A napĂ©v körĂŒlbelĂŒl 365,2422 földi nap, ami lehetetlennĂ© teszi, hogy bĂĄrmely naptĂĄr tökĂ©letesen összehangolĂłdjon a Föld Nap körĂŒli forgĂĄsĂĄval. Ennek eredmĂ©nyekĂ©nt a csillagĂĄszati Ă©vszakok minden Ă©vben valamelyest eltĂ©rĆ napokon Ă©s idĆpontokban kezdĆdnek.
A meteorolĂłgiai Ă©vszakok sokkal egyszerƱbbek, mint a csillagĂĄszati Ă©vszakok. A naptĂĄri Ă©vet nĂ©gy Ă©vszakra osztjĂĄk, amelyek mindegyike pontosan hĂĄrom hĂłnapig tart, Ă©s az Ă©ves hĆmĂ©rsĂ©kleti cikluson alapulnak. A tĂ©l az Ă©v leghidegebb hĂĄrom hĂłnapjĂĄt, a nyĂĄr a legmelegebb hĂĄrom hĂłnapot, a tavasz Ă©s az Ćsz pedig a fennmaradĂł ĂĄtmeneti hĂłnapokat jelöli. A Föld Ă©szaki fĂ©ltekĂ©jĂ©n ez azt jelenti, hogy az egyes Ă©vszakok kezdĆnapja mĂĄrcius 1. (tavasz), jĂșnius 1. (nyĂĄr), szeptember 1. (Ćsz) Ă©s december 1. (tĂ©l). A dĂ©li fĂ©ltekĂ©n pedig az Ă©vszakok fordĂtottak, tavasz az Ćsszel, tĂ©l a nyĂĄrral cserĂ©l helyet.
A meteorolĂłgiai Ă©vszakok kiszĂĄmĂthatĂłsĂĄga lehetĆvĂ© teszi a meteorolĂłgusok szĂĄmĂĄra az elĆrejelzĂ©sekhez szĂŒksĂ©ges összetett statisztikai szĂĄmĂtĂĄsok elvĂ©gzĂ©sĂ©t Ă©s az Ă©vszakok egymĂĄssal valĂł összehasonlĂtĂĄsĂĄt.
A tavasz elsĆ napja tehĂĄt nem mĂĄrcius 1-je vagy a tavaszi napĂ©jegyenlĆsĂ©g, hanem mindkettĆ.
(ForrĂĄs: nationalgeographic)