Az óraátállítás alig több, mint negyven éve van jelen az életünkben. Előtte a téli volt a mérvadó, de mára egyre több kérdés övezi, hogy kell-e tekergetnünk az órákat…

Óráinkat évente kétszer átállítjuk, mivel a ’70-es években az energiaválságra hivatkozva a nyugati világ javarészén ezt megteszik. Mi itt Magyarországon 1980 óta tekerésszük a mutatókat tavasszal és ősszel (habár 1996 előtt mi már szeptemberben a télire tértünk vissza), hogy bioritmusunkat így megváltoztatva kevesebb energiát fogyasszanak a háztartásaink és munkahelyeink, hiszen megnő a használható és napsütésben töltött óráink száma. Csakhogy mára a legtöbb szakember ezzel nem ért egyet, ezért szép lassan kivezetik világszerte.

Magyarországon 1949 óta gyűjti az adatokat a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) és 2017-re arra jutottak, hogy a hazai éves összfogyasztás 0,32 százalékát spóroljuk meg így. Ez a szám azóta valószínűleg sokat javult, hiszen egyre több az energiatakarékos berendezésekkel működő vállalkozás és háztartás is. Ez a 0,32% egyébként 30-40 ezer háztartásnyi energia, ami soknak tűnhet, de ahogy láthatjuk, éves szinten ez elhanyagolható.

Az Európai Unióban néhány éve vita tárgya, hogy meg kell-e tartanunk a téli-nyári rendszert, de még senki nem jutott dűlőre. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy 2021-es kormányinfón elmondta, hogy Magyarország még nem döntötte el, melyiket használja és majd az embereket megkérdezve fog dönteni a kormány. Nem könnyű kérdés, ugyanis az eredeti a „téli” volt, de sokan felvetették már, hogy valószínűleg rossz időzónában vagyunk és igazából eggyel keletebbi sávban lenne a helyünk, s akkor legalább ezen nem kellene vitatkoznunk, csupán a szükségességén.

Kapcsolódó bejegyzések

Fenntarthatóbb energiarendszerre lenne szükség

Az Egyensúly Intézet javaslatában hazánk energiafüggésének csökkentését mozdítaná elő, ezt pedig megújuló energiákkal oldaná meg.