Már az Európai Unió is rájött arra, hogy az elektromos autózás technológiai zsákutca, nem véletlen, hogy mégsem 2035 lett a benzinmotor kivezetésének határideje. Ugyanez a helyzet a lignittel is.
Rengeteg esetben jött rá az emberiség arra, hogy egy technológia sokkal környezetbarátabb, mint azt először gondoltuk. És igaz ez a fordítva is: sok zöldnek hitt energiaforrás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mára az is bizonyossá vált, hogy Németország jól tette, amikor bezárta az atomerőműveit, és újranyitotta a hőerőműveit.
Hírhedté vált a kép, amelyen az látható, ahogy egy barnakőszénbánya miatt egy egész falunyi embert telepítettek arrébb, s magát a települést a földdel tették egyenlővé, mivel egy hatalmas barnakőszén-lelőhely felett terült el. Mindenki megrendülve nézte azt a külszíni „pusztítást”, amelyet a hatalmas marógépek végeztek, de mára az, aki egy kicsit is ért az energiapolitikához, rájöhetett arra, hogy ez volt a lehető legfenntarthatóbb megoldás.
A lakosság elköltöztetése elsőre embertelenségnek tűnhet, de gondoljuk csak el, mennyi veszélyes hulladékkal rakták tele a lignitbánya tetejét, hiszen minden építőanyag annak minősül. Ezt most végre elbontják, hogy hozzáférjenek a kevésbé hatékony, de annál nagyobb mennyiségben megtalálható barnakőszénhez. Ez a természetnek is jó, hiszen egészen új területek szabadulnak fel, amelyeket meghódíthatnak az invazív növények és állatok, s a hőerőművekből kijutó szén-dioxid csak levegő a fáknak. A többi mérges gáz pedig hatékonyan pusztíthatja a környék humanoidjait, minek révén újabb bányaterületek szabadulhatnak fel.
Kapcsolódó bejegyzések
Birka alakú kotlósrobotot fejlesztett a Boston Dynamics
Az szerkezet egészen négy hetes korukig tudja nevelni a csibéket, akiket automatikusan vakcináz is, ha a mesterséges intelligencia ennek szükségét látja.
