„Amíg azt teszed, amit eddig, azt kapod, amit eddig!” Az idei Fenntarthatósági Témahét eseményeihez kapcsolódóan megrendezett Országos Szemléletformálási Konferencia szervezői ezzel a szlogennel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy az egyre gyorsabban változó világunkban a környezeti nevelés terén is lépésváltásra van szükség. A képzők képzéseként is szolgáló eseményen pedagógusok, szemléletformálással foglalkozó állami és civil szervezetek, szakemberek ismerhettek meg olyan gyakorlatokat, eszközöket, amik hatékonyabbá tehetik munkájukat és segítik őket abban, hogyan is tegyenek másképp, jobban és hatékonyabban. Az esemény a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szervezésében az Energiaügyi Minisztérium támogatásával valósult meg.
A decemberben elfogadott 5. Nemzeti Környezetvédelmi Program egyik fókuszterülete a szemléletformálás, amelynek itthon is több évtizedes történelme és gyakorlata van, de időnként érdemes összegezni, hogy a tudományos, technikai fejlődés közepette, a mai világ kommunikációs zajában, e téren milyen „pályamódosításra” van szükség és lehetőség.
A formális és informális oktatás, nevelés körülményei, eszközei és a médiahasználat dinamikus változása jelentősen befolyásolja az emberi magatartást, viselkedést. Ezek használatának, hatásának mérése is kiemelten fontos a nevelés szempontjából. A konferencia tematikája ezeket a kérdéseket járta körül, a helyszíni kiállítók által bemutatott jó gyakorlatokkal illusztrálva.
Nyitó előadásában Keszthelyi Nikoletta, az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Zöld Óvoda program, az Országos Iskolakert Program, és az általános iskolák részvételével indult „Kölcsönkapott levegő” projekt kapcsán mutatta be a minisztérium szemléletformálási tevékenységét. Ezt a jelenleg is futó, iskolakörnyéki légszennyezésmérési projektet az Országos Meteorológiai Szolgálat és a KSZGYSZ szervezi, ötvözve a mérést és mintavételt a diákok tájékoztatásával, szemléletformálásával.
Szemléletformálás nemcsak az iskolapadban zajlik: országos fórumsorozat keretében 8 helyszínen szintén a KSZGYSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara partnerségével zajlik a hatóságok, önkormányzatok és vállalatok számára kialakított “Cél: a zöldgazdaság ” program, amely elindítja és segíti a párbeszédet a zöldipari szereplők között.
Olyan a világ, hogy már a szememnek se hihetek – mi a valódi és mi a hamis?
A Z és Alfa generáció érzelmeiről, a jövő motivációjáról Tari Annamária pszichoanalitikus, pszichoterapeuta tartott gondolatébresztő előadást. A témát a pszichológia oldaláról vezette fel, annak fiziológiai hátteréről is képet adva. Az online tér okozta gyorsaság, a kialakuló digitális függőség kihat a természetes személyiségfejlődésre, az emberi kapcsolatokra. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy lépni és változtatni kell, nem mehetünk el amellett a negatív tendencia mellett, hogy egyre több fiatalt érint a kiégés és a kifáradás, egyre többen aggódnak a jövőjük miatt, és sokuk vallja magát klímaszorongónak.
Mi a megoldás? A sikeres oktatás-nevelés alapja az élmény és az örömszerzés, és ezt a fajta nevelést már az óvodában kell megalapozni. Emellett egyre többet halljuk a “digitális detox“ kifejezést. Ez a működő gyakorlat segíthet ugyanis abban, hogy a fiatalok visszataláljanak a valóságba a közösségi média túlcsorduló, fals információkkal teli világából. Ahogy Tari Annamária fogalmazott:
Nehéz dolgunk van, mert egyszerre fontos, hogy legyen az információ hiteles és valódi, de közben legyen 21. századi is. Jó látni, hogy megjelentek a több milliós követőtáborral rendelkező ökológiai influenszerek is, ez reményt adhat arra, hogy a közösségi média erejét pozitív irányba is lehet terelni
„Az alkalmazott, a széleskörű, és a korszerű tudás a hatalom” – hangzott el Gerlei Béla, Karrier Intézet alapítójától a nyelvhasználat és viselkedéstervezésről tartott előadásában. A motiváció és a képesség mellett, kell az a bizonyos “löket”, amit viszont jól meg kell tervezni ahhoz, hogy hozzáfogjunk bizonyos dolgok, elképzelések megvalósításához, amelyek akár a természetes környezetünk jobbá tételét szolgálják. A szakértő kiemelte továbbá, hogy az egyik kulcs az apró változtatásokban rejlik, melyeket mindenki a saját területén, életében tudja bevezetni, s párszori ismétlés után bevésődik a gyakorlat, létrejön a viselkedésváltozás.
A kereslet vezérelt szakképzés befektetés a jövőbe
Kalmár Andrea, a Szolnoki Szakképzési Centrum főigazgatója előadásában bemutatta, hogy a szakképzés új rendszere már a környezettudatos szemléletű elméleti és gyakorlati oktatás szellemében zajlik. Idézte Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos szavait, miszerint „Európa zöld átállásának és klímasemlegességének megvalósításához megfelelő szaktudásra van szükség. A megoldás kulcsát a szakképzés jelentheti, amely minden korosztály számára elérhető.” Ennek megvalósításához a szabályozáson túl valamennyi érintett együttműködésére, innovációjára és elkötelezettségére szükség van.
Hankó Gergely, a nap moderátora hozzátette, hogy a KSZGYSZ felmérései szerint a zöldgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány fele pótolható a szakképzés kereteiben elsajátítható szakmák által, ezért a Szövetség is kiemelten fontosnak tartja a szakképzés lehetőségeinek népszerűsítését.
„Véges bolygón nem tudunk végtelenül növekedni” – Zöld Föld tankönyv
A közoktatásban, a pedagógusok minősítésében és a tantárgyak között már megtalálható a környezeti, fenntarthatóságra nevelés, amely mára már választható érettségi tantárgy is.
Czippán Katalin környezeti nevelési szakértő az erre a célra megalkotott Zöld Föld tankönyvet és már működő oktatási programot mutatta be. A program koncepciója az ismeretek komplex kezelésére, összeadódására épít, és arra, hogy változást és cselekvést elérni csak az elméleti és gyakorlati ismeretek kombinálásával lehet. Ezért szükséges az iskola falait is kitágítani.
Merjünk szembenézni az eredményekkel, bármit is mutassanak a hatékonyságmérések!
A bátorság mellett a nyitottság, erőforrások és szaktudás is szükséges az oktatás-nevelés hatékonyságának méréséhez. Az ehhez szükséges módszertan kidolgozásáról és alkalmazásáról Varga Attila az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense adott elő. Ahogy elmondta, nagyon bonyolult és soktényezős ez a hatásrendszer, mert a felmérések azt mutatják, hogy az oktatás-nevelés hatékonysága függ a diák egyéniségétől, érdeklődésétől, motivációjától, előzetes tudásától, ugyanakkor a vizsgált hatások mellett is előkerülhetnek egyéb, addig soha nem látott tényezők.
„Honnan tudjuk, hogy mi az, ami hatott?” – a hatások hatékonyabb megismerése érdekében a véletlenszerű kontrollcsoportos vizsgálatok jelentőségét emelte ki.
A jó gyakorlatok bemutatásának sorát Ladányi Roland, a MiReHu Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta, aki a Miskolc-központú hulladékgazdálkodási szervezet európai szinten is egyedülálló szemléletformálási projektcsaládját mutatta be, ami az elmúlt években két alkalommal elnyerte a hazai Hulladékcsökkentési Hét első helyét. Különlegességük a folyamatos megújulásban és fejlesztésben rejlik, így az utóbbi évek minden digitális megoldását és innovációját alkalmazzák a hulladékbegyűjtő telep oktatási termében. Szemléletformálási arzenáljukban több mint tíz projekt található, amit mindenkinek érdemes áttanulmányoznia.
Legfontosabb fejlesztésük a hazai szinten páratlan Miskolci Újrahasználati Központ, ahol a lakosságnak lehetősége nyílik arra, hogy a már feleslegessé vált, de használatra még alkalmas tárgyait, eszközeit, berendezéseit elhelyezhesse abból a célból, hogy ezek a tárgyak lehetőség szerint mások által felhasználásra kerülhessenek. MakuArt projektjüknek köszönhetően az újrahasználati központot megelőzési tevékenységgel, javítással és az upcycling népszerűsítésével is kiegészítik. A javító tevékenység során minden esetben teljesen egyedi darabok készülnek a textilek változatossága miatt, amely a tárgyak, bútorok imázsát jelentősen megnöveli, egyedi értéket teremtve.
AQUATIC PLASTIC – új útmutató segíti a folyótisztító akciók szervezőit
A jó gyakorlatok sorában Molnár Attila Dávid, a PET Kupa ötletgazdája bemutatta a nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számító Aquatic Plastic című folyótisztítási útmutatót, amely hamarosan magyar fordításban is megjelenik. Az útmutató összegzi a PET Kupa elmúlt 10 éves folyótakarítási akciói során összegyűlt tapasztalatot, amelyet a Tid(y)Up nemzetközi projekt keretében immár 6 ország vett át.
Hankó Gergely a KSZGYSZ ügyvezetője a Szövetség szemléletformálási programjai mellett kiemelte a pályaorientációs programok és az oktatási intézményekkel való együttműködések kiterjesztésének fontosságát.
Célunk, hogy az erőforrások és a szellemi termékek hatékonysága érdekében ne széttöredezetten, hanem összehangoltan lépjünk fel, hogy a kívánt változásokat elérjük. Ez vonatkozik a tartalmi, formai megoldások tartalmára, az eszköztár színesítésére, korszerűsítésére is. Ezért a Szövetség létrehozott egy, hosszútávon működőképes online platformot, mely e célt szolgálja
– emelte ki előadásában Hankó Gergely.
A Tid(y)Up prokjekt keretében elkészült a Hulladékcsökkentési eszköztár, amely – a használhatóság érdekében – több Tisza-menti ország nyelvére is lefordításra kerül. Lezárult a két éve tartó Zöldforgó Élménynap projekt, amellyel 150 helyszínen tematikus és digitális programmal, pedagógusképzéssel hívta fel a figyelmet a körforgás fontosságára. Előadását a szemléletformálás erőteljesebb és korszerűbb ismereteinek, módszereinek ajánlásával zárta, amely előremutató lehet abban, hogy valódi lépésváltás történjen e téren.
“Ne fessük, csináljuk!” címmel a konferenciát Szendrő Szabolcs a CMS Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője zárta, a zöldrefestés (greenwashing) és az uniós irányelv tervezetének várható hatásairól szóló előadásával.
(Környezetvédelemi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége)