A mai napon a Cardiovascular Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a légszennyezésnek való hosszú távú kitettség a COVID-19 halálesetek 15 százalékához köthető világszerte. A német és ciprusi kutatócsoport által végzett kutatásban az Egyesült Államokból és Kínából származó, a légszennyezéssel, a COVID-19-cel és a SARS-szal kapcsolatos egészségügyi és betegségadatokat elemeztek a kutatók. Ezekhez még hozzárendelték a globális szállópornak való kitettséget vizsgáló műholdas mérések illetve a levegőminőség mérőhálózat adatait is. Így számították ki, hogy a légszennyezés milyen mértékben felelős a COVID-19 halálesetekért.
Az eredményeik szerint Kelet-Ázsiában a COVID-19 halálesetek 27 százaléka tudható be a rossz levegőminőség egészségügyi hatásainak. Ez az arány Európában 19 százalék, Észak-Amerikában pedig 17 százalék volt.
Kapcsolódó bejegyzések
Újabb bizonyíték arra, hogy minél szennyezettebb a levegő, annál súlyosabbak a koronavírus tünetei
A londoni Imperial College kutatói kapcsolatot találtak a szennyezett levegőnek való kitettség és a Covid-19 fertőzés esetén fellépő megbetegedés mértéke között.
A szerzők azt a következtetést vonták le, hogy COVID-19-hez és a légszennyezéshez kapcsolódó halálesetek „potenciálisan elkerülhető, túlzott mortalitást” okoznak, és hogy a levegő szállópor kitettsége valószínűleg súlyosbítja a SARS-CoV-2 fertőzés „halálos kimenetelű társbetegségeit”.
Thomas Munzel, a tanulmány társszerzője elmondta, amennyiben a levegő szennyezettségnek való hosszútávú kitettség és a COVID-19 vírusfertőzés összefonódik, annak különösen káros hatása van az egészségre, különösen a szív- és érrendszerre. A légszennyezés ugyanolyan kockázati tényezőként ismert a fertőzés szempontjából, mint a szív és tüdő betegségek. Azt is hozzátette, hogy a levegőben lévő szálló por növeli az ACE-2 receptor aktivitását a tüdősejt felületén, amely aktivitás pedig hozzájárul a betegek COVID-19 fertőzéséhez.
A tanulmány szerzői azt is hangsúlyozták, hogy a COVID-19-es halálesetek hozzárendelése a légszennyezéshez nem jelenti azt, hogy maga a szennyezés önmagában is a betegséggel küzdő emberek halálát okozza, bár nem zárták ki az ilyen ok-okozati összefüggést sem.
Jos Lelieveld, a Max Planck Kémiai Intézet munkatársa az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy a kutatás szerint a szennyező részecskék társtényezőiként járulnak hozzá a betegség súlyosbodásához. Hozzátette, hogy becslésük szerint az Egyesült Királyságban több mint 6100 koronavírus haláleset tulajdonítható a légszennyezésnek, az USA-ban pedig körülbelül 40.000.
A kutatók megjegyzik, hogy a COVID-19 kezelése és az oltási programok fejlesztése mellett fontos figyelmet fordítani a nagyvárosok levegőminőségének javítására is, hiszen
A rossz levegőminőség és az éghajlatváltozás ellen nincsenek vakcinák. Az egyetlen megoldás a kibocsátások csökkentése.
(fotó: pixabay)