Kifejezetten érdekes és értékes tartalomra bukkanhatunk a hazai Disney+ streamingszolgáltatót böngészve, amennyiben egy kicsit is vonzónak találjuk a regeneratív gazdálkodás szellemiségét. De zöldszemléletűként miért is ne tartanánk vonzónak, hiszen lényege a természetközpontú termelés. Ha tehát tudni akarjuk, mi a minőségi élelmiszer-előállítás titka, semmiképpen se hagyjuk ki a Zöld forradalom: A jövő farmjai című német dokumentumszériát!
Ami jó a farmernek, az a farmnak is kedvezővé válhat. Akár ez is lehetne a Disney+ német gyártású sorozatának, a Zöld forradalom: A jövő farmjainak tételmondata. A széria ugyanis rávilágít arra, hogy a hagyományos iparközpontú gazdálkodás lényegével szemben a regeneratív termelés szerint a talaj, az erdő és a haszonállat már nem kizsákmányolandó dolog, hanem megbecsülendő érték, amivel tisztelettel, törődéssel és komoly odafigyeléssel kell bánni.
A cél itt is a profit, de másként
A végső cél persze itt is a megfelelő haszon kitermelése, vagyis a pénzszerzés, ám mindez korántsem egy lelketlen és kapzsi folyamat eredményeként valósul meg. Ráadásul a szemléletváltással a gazda és a környezet mellett még a fogyasztó is jól jár, hiszen minőségi termékekhez juthat hozzá. Dióhéjban erről tudósít a Zöld forradalom: A jövő farmjai című német dokumentumszéria, amely hatszor egy órában mutatja be egy Berlin melletti település farmjának mindennapjait, valamint a regeneratív gazdálkodás napos és árnyékos oldalát.
Hogyan lesz egy nagyvárosi bankárból gazdálkodó?
Ki gondolná, hogy egy nagyvárosi, jó egzisztenciájú, fiatal befektetési bankár ahelyett, hogy a pénzét számolgatná, inkább vidékre költözik, hogy traktort vezessen, marhát vágjon, földet túrjon? Saját bevallása szerint a sorozat főszereplője, Benedikt Bösel sem úgy képzelte, hogy ekkora fordulatot vesz majd az élete, ám amikor beütött a pénzügyi válság, mindent újra kellett terveznie. Miután végigment egy 800 kilométeres zarándokúton, arra az elhatározásra jutott, hogy hátat fordít a nagyvárosnak, és átveszi idős szüleitől a családi gazdaságot.
Kezdetnek szerzett egy mesterdiplomát agrárgazdaságtanból, ám a valódi inspirációt nem az egyetemen találta meg, hanem egy Ernst Götsch nevű farmer internetes videójában. A szóban forgó farmer a brazíliai esőerdőben működtet egy teljes mértékben fenntartható alapokon nyugvó kakaóbabültetvényt. Benedikt alaposabban is beleásta magát a Götsch-nél látott módszer rejtelmeibe, és ennek alapján gondolta újra a családi farmot Alt Madlitz-ban, ahol a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és állattartási tevékenységeket regeneratívvá alakította át. Ez az álom persze rengeteg anyagi, időbeli és munkabefektetést kívánt, így Benedikt roppant nagyot kockáztatott, amikor elindította az új, szinte teljes mértékben zöldszemléletű vállalkozását.
A Benediktre nehezedő nyomás feszítő érzését a sorozat készítői epizódról epizódra fokozzák, ahogyan bemutatják, mi mindennel kell a bankárból lett fiatal gazdálkodónak szembenéznie ahhoz, hogy a természet igényeit is tiszteletben tartó munka útjából elgördüljenek az akadályok. A sorozat egy nyártól nyárig tartó egyéves időszakot ölel fel. Amikor megismerjük a főbb szereplőket, kiderül, hogy a farm az elmúlt pár évben veszteséges volt a túlságosan hosszan elhúzódó aszály miatt. Nehézséget jelent továbbá az is, hogy Benedikt apja elég szigorúan adja a fia tudtára, hogy idővel szemmel látható eredményeket vár, ráadásul „hősünknek” családfőként is helyt kellene állnia, hiszen – ahogyan a sorozat elején kiderül – mindössze egy hónap telt el azóta, hogy egy kislány apukája lett.
A megszerkesztett cselekmény nem veszi el a fókuszt a sorozat fő témájáról
Ez tehát a sorozat fő dramaturgiai irányvonala. Emellett a készítők betekintést engednek a farmon dolgozó, többnyire lelkes fiatalokból álló csapat életének és munkájának pillanataiba is. Ezek az apró – epizódról epizódra fejlődő – szálak a fő cselekményhez hasonlóan szintén tartalmaznak egy jó adag valóságból vett, de a készítők által érezhetően megszerkesztett eseményt, ám amiatt nem kell aggódnunk, hogy a „sztorisan” bonyolódó élethelyzetek elvonják a figyelmet a valódi témáról, vagyis a regeneratív gazdálkodásról. A Zöld forradalom: A jövő farmjaiban kiemelt, egy-egy teljes epizódot kitöltő altémaként jelenik meg ugyanis az árutermelő kertészet, a szintropikus erdőgazdálkodás, a városi kertészet, a komposztálás, a stressztől és félelemtől mentesített haszonállat-feldolgozás, és az is kiderül a sorozatból, miként válhat a szarvasmarhatartás a környezetvédelem hátráltató tényezőjéből annak támogatójává.
A Zöld forradalom: A jövő farmjai ráadásul nem kizárólag az Alt Madlitz-ban dolgozó csapatra koncentrál, hanem olyan gazdálkodókat, szakembereket is bemutat, akik komoly eredményeket értek el az érintett altémák területén. A korábban már említett Ernst Götsch mellett feltűnik még Jean-Martin Fortier, a kis területű veteményeskertben történő árutermelő kertészet egyik úttörő figurája és a The Market Gardener című kézikönyv szerzője, Karen Washington, a New York-i városi kertészet egyfajta nagykövete, de még az egykori amerikai elnök, Barack Obama nővérével, Aumával is találkozhatunk, akinek köszönhetően a kenyai élelmiszer-termelésről szerezhetünk információkat. Ez utóbbihoz ugyanis igénybe vették az Alt Madlitz-ban alkalmazott technikákat egy Benedikthez tanulni érkező fiatal kenyai gazdálkodó révén.
A sorozat tehát nem csupán a német vidéken keresztül, hanem globális szinten ismerteti meg nézőjével a kizöldített gazdálkodás előnyeit, ezzel pedig rámutat arra, hogy az lenne a jó irány, ha az egész világ lelassulna egy kicsit, és a mértéktelen termelés és fogyasztás ördögi körforgásának serkentése helyett megpróbálná a természettel összhangba kerülve kielégíteni a szükségleteit.
A bemutatott sorozat már elérhető a Disney+-on.
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Kiemelt kép: Canva