Világszerte továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) a leginkább használatos mérőszám, amivel országok és társadalmak jólétét szokták szemléltetni. Azonban ha megkérdeznénk az embereket, hogy mi teszi őket boldoggá, bár előkelő helyen szerepelne, nem biztos, hogy a pénz lenne az első. Az olyan szempontok mellé, mint a szeretet vagy az egészség, az utóbbi években felzárkózott a fenntarthatóság.

Ennek figyelembevételére alkották meg a Boldog Bolygó Indexet (BBI), amely az emberek jólléte mellett az ökológiai lábnyomuk nagyságát is figyelembe veszi.

A mutatószám 2006-ban került bevezetésre a brit New Economics Foundation által. Habár az egyes országokban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként széles körben használatos a GDP (Bruttó Hazai Termék), azonban ennek növekedése nem mindenkinek jelent jobb életet – különösen azokban az országokban nem, amelyek már eleve vagyonosok.
Bevezetésének oka, hogy a GDP pénzügyi és gazdasági értelmezése a növekedésnek, nem tükrözi az egyes rétegek közti egyenlőtlenségeket, nem méri azokat a dolgokat, amik valójában fontosak egy ember számára, mint például a szociális kapcsolatokat, az egészséget, a szabadidő eltöltésének módját.

Hogyan számoljuk a BBI-t?

A BBI meghatározásához alapvetően négy tényezőre van szükség:

• Jóllét [0-10]: a boldogság, jóllét, lakosság elégedettségének mérésére egy kérdőívet használnak, amit az 1960-as évek óta alkalmaznak és különböző kontextusokban is helytállónak bizonyult már.
• Várható élettartam [év]: az ENSZ adatai alapján határozzák meg az egyes országokra vonatkozóan.
• Egyenlőtlenség [%]: az adott ország lakosai közti egyenlőtlenség a várható élettartamot és a jóllétet tekintve.
• Ökológiai lábnyom [hektár/fő]: a Global Footprint Network adatai alapján határozzák meg.

Mit jelent ez a mutató?

A magas BBI azt jelenti, hogy az adott ország hatékonyan használja fel a természeti erőforrásokat egy hosszú, magas színvonalú élet eléréséhez.

Megváltozóban van a szempontrendszer, hogy mit is tekintünk jobb életnek. Megjelent a társadalmi igazságosság, a fenntarthatóság és a szociális jóllét iránti igény. Van rá példa, hogy kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező latin-amerikai, csendes-óceáni térségi ország magasabb várható élettartamot és jóllétet ér el, mint a gazdagabb nyugati országok.

A vagyonosabb országok persze általában jól szerepelnek az emberek jóllétét illetően, viszont ez gyakran magas ökológiai lábnyommal jár (pl. USA) – így a BBI értéke összességében viszonylag alacsony lesz. A legjobb helyezést Costa Rica érte el.

Costa Rica már többször is megszerezte az első helyet a BBI listáján, amely a 140 ország értékeit hasonlítja össze.

A lakók jólléte magasabb (7,3) mint sok vagyonosabb országé, ugyanakkor a várható élettartam is kiemelkedő (79,1 év) – megelőzi az USA-t, amelyhez képest az ökológiai lábnyomuk viszont harmadakkora (2,8 ha).

Costa Ricában magas a megújuló energia használata – a villamosenergia 99%-át ebből fedezik. 1949-ben felszámolták a hadseregüket és az így megmaradt pénzt az oktatásba, az egészségügybe és a nyugdíjrendszerbe fektették. Az erős szociális kapcsolatok (család, barátok, szomszédság) kialakításának kultúrája valószínűleg szintén hozzájárul Costa Rica boldogságához. Ugyanakkor itt sincs kolbászból a kerítés: a jövedelembeli különbségek az egyes emberek között igen magasak.

Magyarország a 69. helyet foglalja el a 140 ország BBI-jét összehasonlító listában, 26,4-es értékkel. A várható élettartam 74,9 év, az ökológiai lábnyom 2,9 ha/fő, az egyenlőtlenség 15%, a jóllét pedig valamivel kevesebb, mint a fele a maximális, 10-es értéknek (4,7).

A cikkben közölt eredmények 2012–2016 közötti adatokra támaszkodnak, részletes leírás a forrásokról és a módszertanról itt található. Előreláthatólag 2021 októberében fog frissülni új adatokkal a Boldog Bolygó Index (Happy Planet Index).

Forrás: masfelfok.hu
Fotó: Costa Rica-i látkép /pexels.com – Jose Acevedo/