A fjordok kicsi területű természeti képződmények, de ugyanakkor hatalmas szén-dioxid megkötési potenciállal bírnak. Ezzel a tulajdonságukkal a bolygó hőszabályozásában is fontos szerepük van, illetve szerepet játszanak a globális szénkörforgásban is.
A fjordok az idő folyamán gleccsereket vájtak ki, amelyeket magas sziklafalak vesznek körül. A fjordok nem csupán a bolygó szépségét mutatják, hanem az óceán felszínének 0,1%-át is kiteszik, miközben az óceánban tárolt szén-dioxid 11-12%-át tárolják. Más szóval, 18 millió tonna szenet képesek tárolni az olyan jégközi időszakok alatt, mint amilyenben most vagyunk, annak ellenére is, hogy a területük igen apró.
A fjordok messze a súlyuk fölött teljesítenek, mivel képesek sok szenet kivonni a légkörből és azt az iszapban tárolni
– mondta Brad Rosenheim, a USF College of Marine Science geológiai oceanográfia professzora.
Hozzátette, hogy a tudósok csak nemrég szereztek tudomást erről, amikor 2015-ben Thomas Bianchi, a Floridai Egyetem óceángeokémikusa és professzora úttörő munkát végzett akkori végzős diákjával. A munkájuk később a Nature Geosciences tanulmányában jelent meg, amely először mutatta meg, hogy a fjordok milyen hatalmas szerepet játszanak a globális szén-dioxid-tárolásban.
Bianchi korszakalkotó tanulmánya után a tengerkutatók még évekig nem tudták megválaszolni a kínzó kérdéseket, amelyek akkor felmerültek. Vajon a fjordok a szén-dioxid-tároló tulajdonsága örökre megmarad, vagy csak átmeneti a képességük? Mi fog történni a következő jégkorszak alatt ezzel a bezárt szénraktárral, amikor a jég visszatérésével és a víz visszahúzódásával ismét oxigénnek lesz kitéve?
A kérdés megválaszolásához annak megértésére lenne szükség, hogy a fjordok üledékeiben lévő szén mennyire reaktív a más óceáni tárolókban, például az óceán közepének alján, a parttól távol eltemetett szénhez képest. A Science című szakfolyóiratban nemrég közzétett munka új ismereteket tár fel a fjordok globális szénciklusban betöltött szerepéről. Ebben a tanulmányban kimutatták, hogy a fjordokban eltemetett szén termikusan labilisabb, mint a globális üledékekben lévő szén. A csapat a világ 25 fjordjából gyűjtött üledékmintákat, amelyek hőmérsékletét fokozatosan növelve megfigyelték, hogy bennük a szerves anyagok mikor és milyen gyorsan bomlanak le.
Kapcsolódó bejegyzések
A jegesmedvék túlélése a tengeri jég hiánya ellenére reményt ad a faj számára
A jegesmedvék váltak az éghajlati válság szőrös arcává, mivel a szakértők szerint az állatok évtizedeken belül szinte teljesen kipusztulhatnak, mivel az Északi-sarkvidék tengeri jege, amelyen vadásznak, elolvad. Most azonban kutatók azt állítják, hogy Grönland délkeleti részén találtak egy csoportot, amely annak ellenére is életben maradt, hogy az év nagy részében nincs tengeri jég.
A kísérlet azt mutatta ki, hogy a fjordok különleges képessége – a szén elraktározására – csak átmeneti, nem pedig állandó. A fjordok a jégkorszakok közötti időszakokban szénelnyelők, a jégkorszakokban pedig szénforrássá válnak.
(forrás: www.usf.edu)
