Rengetegszer halljuk, hogy az esőerdő a Föld tüdeje, azonban azt is régóta lehet tudni, hogy ez ebben a formában nem teljesen igaz. Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak az óceáni rendszerek, melyek egységnyi területen akár 35-ször gyorsabban és 10-szer több szén-dioxidot képesek kivonni a légkörből mint az erdők.
Ha védelem alá helyeznénk és helyreállítanánk az olyan ökoszisztémákat, mint a tengerifű-mezők, mangrove-erdők, és az árapály járta sós mocsarak, akkor 2050-re akár évi 1,4 milliárd tonna szén-dioxidot is ki lehetne vonni általuk a légkörből. Ez megfelel az afrikai kontinens mai teljes kibocsátásával.
Kapcsolódó bejegyzések
Így segíthetnek a bálnák a klímaváltozás ellen
A bálnák életükben és halálukban is sokat tesznek azért, hogy a légkör felmelegedésében óriási szerepet játszó szén-dioxidot minél nagyobb mennyiségben kössék meg.
Érdekesség, hogy a fenti ökoszisztémák területe mindössze 1,5%-ka a földi erdőborítás kiterjedésének, mégis igencsak jelentős szerepet kaphatnak a klímaváltozás mérséklésében. Nagy előnyük, hogy nem csak többszörösét képesek megkötni annak a szénmennyiségnek, melyre a fás rendszerek képesek, de akár évezredekig meg tudják őrizni azt.
Egy friss tanulmány szerint gazdasági értékük elérheti az évi 200 milliárd dollárt.
A víz alatti szénraktárak egyre nagyobb figyelmet kapnak, ahogy a kibocsátások kompenzálására egyre több ország eres megoldást. Ez már csak azért is remek hír, mert eddig ezeket az ökoszisztémákat teljesen elhanyagoltuk, elnyelő képességük szinte figyelmen kívül volt hagyva.
Beszédes adat, hogy míg a parti zónák csupán a világóceánok 2%-kát teszik ki, addig az óceáni üledékekben megkötött összes szén fele ezekben az ökoszisztémákban található. Épp ezért a védelmük is kulcsfontosságú: ha ezek az ökoszisztémák sérülnek, akkor a felhalmozódott üledékek is labilissá válhatnak, és az elraktározott szén visszajuthat a légkörbe, ezzel tovább fokozva a klímaváltozást.
Kapcsolódó bejegyzések
Megzavarja a part menti ökoszisztémát a klímaváltozás
Az Oregoni Állami Egyetem új kutatása szerint az Oregoni partvidék környezetét fokozatosan destabilizálják az éghajlatváltozás okozta hatások.
Márpedig ha nem változtatunk a mostani gyakorlatokon, akkor a következő 100 évben ezen kék ökoszisztémáknak akár 30-40%-ka is eltűnhet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy mára az eredeti kiterjedésük fele–háromnegyede maradt csak meg, akkor látható mekkora veszteséget jelentene ez.
A másfélfok.hu cikkében hosszan ír a kék ökoszisztémák mindhárom ágáról, és arról, hogy mekkora természeti és gazdasági jelentőséggel bírnak. A cikk arra is kitér, hogy milyen kilátásai vannak ezeknek az elengedhetetlenül fontos élőhelyeknek.