A Cour des Comptes – a közpénzek ellenőrzésével megbízott független bíróság – szerint Franciaországnak kevesebb tehenet kell tartania ahhoz, hogy teljesítse az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeit. A szarvasmarhatartók azonban úgy vélik, a tehénlétszám csökkentésével növekedne a húsimport.
A francia kormány nemrégiben mutatta be az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsabb csökkentésére irányuló tervét, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest 50 százalékos csökkentés a cél. A tervben az is szerepel, hogy ugyanezen időszak alatt közel 20 százalékkal csökkentenék a mezőgazdaságból származó kibocsátást, ennek megvalósításáról azonban még nem derültek ki részletek.
A franciaországi szarvasmarhatelepeken 17 millió tehén él, ezek a telepek a felelősek a mezőgazdaságból származó kibocsátás közel feléért, az összkibocsátásnak pedig a 12 százalékát teszik ki. A bíróság határozata szerint „a szarvasmarhatartás állapota nem kedvező az éghajlat szempontjából”, hozzátéve, hogy az üvegházhatású gázok csökkentésére tett egyéb erőfeszítések – például a talajban lévő szén megkötése – ellenére a teljes kibocsátás még mindig nagyon magas.
Kapcsolódó bejegyzések
Vécézni tanítják a bocikat, hogy így csökkentsék a kibocsátást
Az ammóniakibocsátás jelentős részéért az állattenyésztés a felelős. Ezért próbálkoznak most kutatók egy igen különlegesnek mondható megoldással.
A francia mezőgazdasági minisztérium közölte, céljuk, hogy a szarvasmarha-állományt 2035-ig 17 millióról 15 millióra, majd 2050-ig 13,5 millióra csökkentse. Hozzátették azt is, hogy Franciaország még mindig képes lenne elegendő húst termelni a lakosság ellátására import nélkül, ha a lakosság tartaná magát az iránymutatásokhoz, amelyek szerint hetente legfeljebb 500 gramm húst kellene fogyasztani.
A francia szarvasmarha- és húsipari szakmaközi szövetség, az Interbev szerint azonban a szarvasmarha-állományok további csökkentése fokozná az importált hús növekedését. Emellett a legelők, amelyeken a tehenek legelnek, hozzájárulnak a szén-dioxid megkötéséhez és a biológiai sokféleség védelméhez.
Tényleg készek vagyunk feláldozni fenntartható gazdálkodási modellünket és élelmiszer-szuverenitásunkat?
– tette fel a kérdést a szervezet, és sajnálatukat fejezték ki, hogy az éghajlati válság kapcsán gyakran csak a szén-dioxid-kibocsátás merül fel problémaként. A bíróság azt javasolta, hogy a „nehéz helyzetben lévő gazdák” kompenzációt kapjanak, hogy „más termelési rendszerek felé fordulhassanak” vagy „szakmai irányt válthassanak”.
(Forrás: Euronews)