2030-ig legalább 55%-al kellene csökkentenünk a szén-dioxid kibocsátásunkat, azonban a GKI Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint hazánkban a csökkenés a legjobb esetben is csak 34%-os lehet.

Az Európai Unió az európai zöld megállapodás részeként kötelező célként tűzte ki magának, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet, az odafelé vezető út egyik mérföldköveként pedig 2030-ra 55%-os kibocsátáscsökkentést irányzott elő.

Kapcsolódó bejegyzések

Vajon mire elég az új uniós klímacél?

Megszületett a várva-várt döntés arra vonatkozólag, milyen mértékű kibocsátáscsökkentést tervez az EU 2030-ra. Az döntés reménykeltő, viszont néhány kutatás és zöld szervezetek szerint sajnos nem elégséges.

Ennek eléréséhez a tagállamoknak is komoly lépéseket kell tenniük. A GKI becslése alapján azonban úgy tűnik, hogy 2030-ra Magyarország még nem fogja tudni teljesíteni az EU által elvárt kibocsátási szintet.

A várható kibocsátáscsökkenés ágazatonként nagyon eltérő mértékű lesz, de az uniós elvárást csak a villamosenergia-termelés teljesíti (63%), míg a feldolgozóipar megközelít majd (43%). A többi ágazatban (szállítás, építőipar, kereskedelem stb.) viszont nemhogy nem látszik az esély a kvóta elérésére vagy megközelítésére, a kibocsátás még emelkedni is fog.

A GKI szerint ezekben a szektorokban jelentős kormányzati beavatkozásra lesz szükség, ha az állam teljesíteni kívánja az uniós klímacélt.

A háztartások kibocsátáscsökkenését 19%-ra becsülik, amit jó eredménynek tartanak, bár ez is jelentősen elmarad a céltól. Ez azért problémás, mer a teljes magyar kibocsátásnak kb. a 37%-át fogják adni a háztartások 2030-ban. A GKI szerint ahhoz, hogy ez a mutató lényegesen javuljon, nagyvonalú, az energiahatékonyságot ösztönző állami és EU-s támogatások, beruházások kellenének. (hvg)