Nem csak környezeti és fenntarthatósági szempontból, hanem az egészségügyi hatásai tekintetében is érdemes minél kevesebb húst fogyasztanunk. Egy az  Elhízás Európai Kongresszuson (ECO) bemutatott nagy mintás, több mint 170 ezer felnőtt adatait feldolgozó tanulmány eredményei szerint egészségesebb a vegetáriánus felnőttek biomarker-profilja.

A Glasgow-i Egyetem kutatói olyan 37 és 73 év közötti felnőttek adatait használták fel a brit Biobank adatbázisából, akik egészségesek, és az elmúlt öt évben nem különösebben változtattak a táplálkozásukon. A kutatók arra keresték a választ, hogy a táplálkozás visszaköszön-e a vérben és vizeletben található biomarkerek szintjeiben. A résztvevők kisebbik csoportját, 4111 főt a vegetáriánusok adták, akik semmilyen húst, tehát baromfit és halat sem fogyasztanak, húsevők csoportja pedig 166 516 főből állt.

A vizsgálat során 19 féle vér- és vizelet-biomarkert tanulmányoztak mindkét csoportban. Ezek a jelzőanyagok a cukorbetegséggel, a kardiovaszkuláris betegségekkel, a daganatos betegségekkel, illetve a máj, a csontrendszer, az ízületek és a vese egészségével mutattak összefüggést. Az eredményeket súlyozták a résztvevők korával, nemével, képzettségével, etnikai hovatartozásával, elhízásuk mértékével, az esetleges dohányzással és az elfogyasztott alkohol mennyiségével. A vegetáriánusoknál a kontrollálás után is markánsan alacsonyabb szintjét figyelték meg a több biomarkereknek:

• teljes koleszterin,
• LDL koleszterin (azaz a „rossz” koleszterin),
• apolipoprotein A (apo-A),
• apolipoprotein B (apo-B) (utóbbi kettő a szív- és érrendszeri betegségek biomarkere),
• gamma-glutamil-transzferáz (GGT) és alanin aminotranszferáz (ALT) (a máj biomarkerei), 
• inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1) (növekedési hormon, ami pozitív hatásai mellett a rákos sejtek burjánzását is elősegíti),
• húgysav,
• teljes fehérje,
• kreatinin (a romló vesefukció biomarkere).

Ugyanakkor a vegetáriánusoknál néhány pozitív hatásúnak tartott biomarkerek szintje is alacsonyabb volt, nevezetesena HDL (azaz a „jó”) koleszterin, a D-vitamin és a kalcium. Emellett vérükben jelentősen magasabb volt a trigliceridek (egy fajta vérzsír), valamint a veseelégtelenséggel összefüggő cisztatin-C szintje.

Amellett, hogy a vegetáriánusok nem esznek vörös és feldolgozott húsokat – amelyek egyes ráktípusok, valamint a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában játszhatnak szerepet –, hajlamosabbak több zöldséget, gyümölcsöt és magvat fogyasztani. Utóbbiak pedig több hasznos tápanyagot, rostot és egyéb kedvező hatású összetevőt tartalmaznak. Ezek a táplálkozásbeli különbségek megmagyarázhatják, miért tűnik úgy, hogy a vegetáriánusokban alacsonyabb a betegségeket jelző biomarkerek szintje.

ismertette a kutatás vezetője, Carlos Celis-Morales, szív- és érrendszeri betegségekre specializálódott kutatóorvos.

(Qubit)

(fotó: pexles – Magda Ehlers)