A klímaváltozás miatt egyre gyarapodó és súlyosbodó szélsőséges időjárási események és az olyan lassan kibontakozó folyamatok, mint a tengerszint emelkedése, egyre több elkerülhetetlen kárt és veszteséget okoznak a világban. 2030-ra a fejlődő országoknak évente 290-580 milliárd dollárnyi fennmaradó kárral, vagyis alkalmazkodási intézkedésekkel sem kivédhető kárral kell megbirkózniuk. A legsérülékenyebb országok GDP-jének akár egyötödét is felemésztheti ez.
A veszteségek és károk finanszírozásának kérdése egyben társadalmi igazságossági probléma is, ami évtizedek óta beárnyékolja az ENSZ klímatárgyalásokat. Az elmúlt hónapok katasztrofális áradásai Pakisztánban 33 millió embert, azaz minden hetedik lakost érintettek és több mint 1500 ember halálát okozták. Emellett az Egyesült Királyság méretű terület elöntése dollármilliárdos károkat eredményezett a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában.
Minél tovább halogatjuk a kibocsátások visszafogását, annál többet kell majd alkalmazkodásra költeni
írja cikkében Lehoczky Annamária, éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró.
Mindezekre összefoglalóan a „Veszteség és Kár” („Loss & Damage”) általános kifejezést használják az ENSZ klímatárgyalásain az éghajlatváltozás azon következményeire utalva, amelyekhez már nem lehetséges alkalmazkodni, vagy ha léteznek is lehetőségek, az országoknak nincs erőforrása erre, vagy nem tudnak hozzáférni azokhoz. 2030-ra a fejlődő országoknak évente 290-580 milliárd dollárnyi fennmaradó kárral, vagyis alkalmazkodási intézkedésekkel sem kivédhető kárral kell megbirkózniuk. Ez az összeg 2040-re már évi 0,6-1,0 billió dollárra, 2050-re pedig vélhetően 1,1-1,7 billióra fog rúgni az egyre erősödő klímaváltozás miatt.
Mivel a jelenlegi finanszírozás messze van a jövőbeli károk becsült költségeihez képest, kutatók és civil társadalmi csoportok számos innovatív, új finanszírozási forrást javasoltak az elmúlt években. Javaslataik között szerepelnek például a fosszilis cégekre, a repülőjáratokra és a hajózási üzemanyagokra kivetett adók vagy illetékek, valamint egy világméretű szén-dioxid-árazási rendszer, amiből a jövedelmet a károk és veszteségek finanszírozásra lehetne fordítani.
Kapcsolódó bejegyzések
Minden ötödik embert érintenek a klímaváltozás következtében megszaporodó természeti katasztrófák
A Nemzetközi Vöröskereszt friss jelentése szerint az elmúlt tíz évben 410 000 ember halt meg világszerte az árvizek, hőhullámok és extrém viharok következtében.
A ki, mit és hogyan kérdések továbbra is vita tárgyát képezik a károk és veszteségek finanszírozását illetően. Ugyanakkor a fejlődő országok, ahol ezek a károk és veszteségek egyre inkább egzisztenciális problémát jelenteknek, az évtizedes huzavona helyett döntést sürgetnek, ami várhatóan központi kérdés lesz az ENSZ klímatárgyalások következő fordulóján, Egyiptomban.
(forrás: masfelfok.hu)