A klĂmaváltozás miatt egyre gyarapodĂł Ă©s sĂşlyosbodĂł szĂ©lsĹ‘sĂ©ges idĹ‘járási esemĂ©nyek Ă©s az olyan lassan kibontakozĂł folyamatok, mint a tengerszint emelkedĂ©se, egyre több elkerĂĽlhetetlen kárt Ă©s vesztesĂ©get okoznak a világban. 2030-ra a fejlĹ‘dĹ‘ országoknak Ă©vente 290-580 milliárd dollárnyi fennmaradĂł kárral, vagyis alkalmazkodási intĂ©zkedĂ©sekkel sem kivĂ©dhetĹ‘ kárral kell megbirkĂłzniuk. A legsĂ©rĂĽlĂ©kenyebb országok GDP-jĂ©nek akár egyötödĂ©t is felemĂ©sztheti ez.
A vesztesĂ©gek Ă©s károk finanszĂrozásának kĂ©rdĂ©se egyben társadalmi igazságossági problĂ©ma is, ami Ă©vtizedek Ăłta beárnyĂ©kolja az ENSZ klĂmatárgyalásokat. Az elmĂşlt hĂłnapok katasztrofális áradásai Pakisztánban 33 milliĂł embert, azaz minden hetedik lakost Ă©rintettek Ă©s több mint 1500 ember halálát okozták. Emellett az EgyesĂĽlt Királyság mĂ©retű terĂĽlet elöntĂ©se dollármilliárdos károkat eredmĂ©nyezett a mezĹ‘gazdaságban Ă©s az infrastruktĂşrában.
Minél tovább halogatjuk a kibocsátások visszafogását, annál többet kell majd alkalmazkodásra költeni
Ărja cikkĂ©ben Lehoczky Annamária, Ă©ghajlatkutatĂł, szabadĂşszĂł környezeti szakĂşjságĂrĂł.
Mindezekre összefoglalĂłan a „VesztesĂ©g Ă©s Kár” („Loss & Damage”) általános kifejezĂ©st használják az ENSZ klĂmatárgyalásain az Ă©ghajlatváltozás azon következmĂ©nyeire utalva, amelyekhez már nem lehetsĂ©ges alkalmazkodni, vagy ha lĂ©teznek is lehetĹ‘sĂ©gek, az országoknak nincs erĹ‘forrása erre, vagy nem tudnak hozzáfĂ©rni azokhoz. 2030-ra a fejlĹ‘dĹ‘ országoknak Ă©vente 290-580 milliárd dollárnyi fennmaradĂł kárral, vagyis alkalmazkodási intĂ©zkedĂ©sekkel sem kivĂ©dhetĹ‘ kárral kell megbirkĂłzniuk. Ez az összeg 2040-re már Ă©vi 0,6-1,0 billiĂł dollárra, 2050-re pedig vĂ©lhetĹ‘en 1,1-1,7 billiĂłra fog rĂşgni az egyre erĹ‘södĹ‘ klĂmaváltozás miatt.
Mivel a jelenlegi finanszĂrozás messze van a jövĹ‘beli károk becsĂĽlt költsĂ©geihez kĂ©pest, kutatĂłk Ă©s civil társadalmi csoportok számos innovatĂv, Ăşj finanszĂrozási forrást javasoltak az elmĂşlt Ă©vekben. Javaslataik között szerepelnek pĂ©ldául a fosszilis cĂ©gekre, a repĂĽlĹ‘járatokra Ă©s a hajĂłzási ĂĽzemanyagokra kivetett adĂłk vagy illetĂ©kek, valamint egy világmĂ©retű szĂ©n-dioxid-árazási rendszer, amibĹ‘l a jövedelmet a károk Ă©s vesztesĂ©gek finanszĂrozásra lehetne fordĂtani.
A ki, mit Ă©s hogyan kĂ©rdĂ©sek továbbra is vita tárgyát kĂ©pezik a károk Ă©s vesztesĂ©gek finanszĂrozását illetĹ‘en. Ugyanakkor a fejlĹ‘dĹ‘ országok, ahol ezek a károk Ă©s vesztesĂ©gek egyre inkább egzisztenciális problĂ©mát jelenteknek, az Ă©vtizedes huzavona helyett döntĂ©st sĂĽrgetnek, ami várhatĂłan központi kĂ©rdĂ©s lesz az ENSZ klĂmatárgyalások következĹ‘ fordulĂłján, Egyiptomban.
(forrás: masfelfok.hu)