Az Exeteri Egyetem friss kutatása arra világít rá, hogy Európa-szerte milyen gyorsan nő a LED-ek miatti kékfény-szennyezés – és arra is, hogy sürgősen tenni kellene ellene, ha nem szeretnénk, hogy hosszú távú problémákkal kelljen szembenéznünk.
A bolygó népességének 80 százaléka megvilágított égbolt alatt él, azaz szinte folyamatosan fényszennyezés éri, Európára és Észak-Amerikára vetítve ez az arány 99 százalék. Az ENSZ szerint az éjszakai fényszennyezés globálisan évente 6 százalékkal növekszik.
Ennek egyenes következménye, hogy a megvilágítás szintje gyakran meghaladja a valós igényeket, ezzel együtt pedig egyre csökken a fényszennyezéssel nem érintett területek száma. A látható fénytartományban a kéknek van a legnagyobb hatása az élőlényekre: a 400 és 500 nanométer közötti hullámhossztartományba eső sugarak a növény- és állatvilágra és az emberi szervezetre is kifejezetten károsak lehetnek.
Alejandro Sánchez de Miguel, az Exeteri Egyetem kutatója csapatával először nézte meg az egész kontinensre vonatkozóan, hogy a fény különböző hullámhosszán milyen szennyezéssel számolhatunk, külön koncentrálva a kék fényre.
A kutatók először egy részben vagy egészben amatőr közreműködők által végzett közösségi kutatás, a Cities at Night projekt képeit elemezték, majd ezek segítségével kalibrálták a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósai által Európáról készített felvételeket. A kékfény-szennyezés alakulásának megfigyeléséhez két időintervallumot választottak: a 2012–2013 és a 2014–2020 közötti időszakot.
„A változás mérhető, de nem mindenhol ugyanolyan mértékű, néhány ország gyorsabban áll át a kék LED-ekre, mint mások.” – mondja Sánchez.
A legkevesebb változást Ausztriában és Németországban mérték. Magyarország az adatok szerint viszonylag kevés kék fényű LED-et használ.
Azzal, hogy a kék fénynek milyen káros hatásai vannak a növény- és állatvilágra, illetve az emberi testre, már rengeteg kutatás foglalkozott. Sánchez szerint például a molyok esetében már most tetten érhető a baj. „A kék fény molyokra gyakorolt lehetséges hatása egyre növekszik, ez pedig azért problémás, mert e rovarok nagy része beporzó – mondja a kutató. – Ez a változás azon állatok számára sem előnyös, amelyek molyokkal táplálkoznak.”
A kék fény gyakran visszafogja a növények növekedését, azok a példányok, amelyek nagyobb kékfény-szennyezésben élnek, jellemzően kisebbek, vastagabb és sötétebb levelekkel. A folyamatos világosság a költöző és nem költöző madarakat összezavarja, és a mindennapi tevékenységüket veszélyezteti, többek között azzal, hogy nagyobb eséllyel ütköznek különböző tárgyakkal.
Mivel az emlősfajok 69 százaléka éjszakai életmódot folytat, egyértelmű, hogy ezekre az állatokra is jókora veszélyt jelent az éjszakai fény: a világosságot kerülők inaktívabbak, a fényre járók aktívabbak lehetnek, ez pedig egész táplálékláncokat zavar össze.
Az emberi szervezet sem viseli jól a folyamatos fényszennyezést, főleg a kék fény jelenlétét. Egyre égetőbb probléma, hogy a képernyőkből érkező kék fény károsítja a szemet, például a szemfelszín védelmében fontos szerepet játszó, a kötőhártyában elhelyezkedő nyáktermelő kehelysejteket, de a makuladegeneráció kialakulását is elősegítheti.
A folyamatos fényszennyezés legfontosabb hatása viszont a cirkadián ritmus felborulása: ez a szinte minden élőlényben megtalálható „belső óra” felel a szervezet 24 órás ciklikus szabályozásáért, a legfontosabb szabályozója pedig maga a napfény. Ha ez a rendszer felborul, a hormonháztartás is dőlhet vele.
Fontos tudni, hogy alapvetően nem a LED-izzókkal van probléma, csak a különböző fajták eloszlásán lehetne javítani. „Különböző színhőmérsékletű LED-ek léteznek, és ha az országok úgy döntenének, hogy alacsonyabb hőmérsékletet választanak – például 2200 kelvines izzókat –, a probléma megszűnne – mondja Sánchez.
(Forrás: telex.hu Kép: pexels.com)
