Április 4-én az Óbudai Egyetemen minden a jövőről és a fenntarthatóságról szólt. Az ÓE Fenntarthatósági Meetup szakmai programjai interaktív formában zajlottak, sőt egy különleges levegőtisztaság-mérőállomás is helyett kapott az egyetem parkjában, amit megismerhettek az érdeklődők. A meetupon Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója is előadott.
A fiatalabb generációk különösen fontosnak tartják a fenntarthatóságot és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, hiszen a jövőjük a tét. Ezért is lényeges, hogy a hallgatók is megnyilvánulhassanak és testközelből is informálódhassanak az olyan eseményeken, mint amilyen az Óbudai Egyetem meetupja.
Kép: Sárai Judit, Óbudai Egyetem
Szakmai beszélgetések, a jövő lehetőségeiről szóló előadások, szállópor mérés, és környezetipari cégek kiállítása is várta a hallgatókat. Több érdekes előadást is meghallgathattak, például a “Kölcsönkapott levegő” címmel tartott légszennyezésről, levegőszennyezés mérésről szóló előadást Dr. Ágoston Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnökétől, valamint Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatójának, az ENSZ korábbi közgyűlési elnökének prezentációját is.
Kapcsolódó bejegyzések
Fontos lépést tett az EU a tiszta levegőért
Egy új politikai megállapodás értelmében szigorodnak az európai uniós levegőminőségi előírások és határértékek. Mit jelent ez?
Fenntarthatóság: honnan hová tartunk?
Kőrösi Csaba előadásában interaktív módon az elsősorban egyetemi hallgatókból és középiskolás diákokból álló közönséget is bevonta. A hallgatóság a telefonja segítségével válaszolhatott fenntarthatósági kérdésekre, a többi között arra, mi is a fenntarthatóság. Itt a leggyakoribb válasz maga a jövő volt. Egy háromlábú szék példáján keresztül ismerhették meg, hogy a fenntarthatóság klasszikus három „lába”, a társadalom, a gazdaság és a természet nem létezhet egymás nélkül, és bármelyik láb szenved sérülést, azt a többi is megérzi, a szék felborul. Gazdasági megfogalmazásban a fejlődés során a társadalmi, a humán, az épített, a pénz jellegű és a természeti tőke egyensúlyban tartása szükséges ahhoz, hogy valóban fenntartható fejlődésről beszélhessünk.
Kép: Sárai Judit, Óbudai Egyetem
AA hallgatóság röviden megismerhette a legfontosabb, világszinten elfogadott környezetvédelmi megállapodásokat és célokat, és az előadás során arra is fény derült, hogy bár szabályok mentén éljük az életünket, ezek nem minden esetben szolgálják a kitűzött célokat. A kettő összhangja hozhat eredményeket, így a szabályok módosítására is szükség lehet.
Szó esett arról is, hogy bár számos megállapodás jött létre a világ országai között, az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcson van, elkezdődött a szárazsággal és árvizekkel is nehezített vízválság, sőt, valószínűleg elindult a 6. kihalási hullám is. Ez utóbbi azért is jelentős, mert a korábbi öt hullám esetén természeti katasztrófák feleltek a tömeges kihalásért, a hatodik, jelenlegi folyamat hátterében az ember áll. Kőrösi Csaba azt is kiemelte, hogy nem valószínű, hogy civilizációnk a jelen, megszokott formájában marad fenn.
A 9 planetáris határ definíciója is megjelent az előadásban, melyből 6-ot már átléptünk, ilyenek például a klímaváltozáshoz hozzájáruló üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben, vagy a területhasználat változása.
Mik azok a planetáris határok? A földi élet stabilitását biztosító kilenc biofizikai folyamat azon határai, amelyeken belül az emberiség az elkövetkező generációkban is fejlődhet és gyarapodhat. Ha ezeket a határokat átlépjük, akkor elhagyjuk a számunkra ismert, biztonságos működési zónát.
Kétségtelen, hogy mesterséges intelligencia döbbenetesen gyors fejlődése minden működésünkre hatással van, és rohamtempóban fejlődik. Az ideológiai viták helyett ma már pragmatikus megoldások kellenek, hiszen a fenntarthatóság és a versenyképesség csak együtt valósulhat meg – hangzott el.
Kőrösi Csaba szerint a fenntarthatóságé és a digitalizációé a jövő, azonban a fenntarthatóság és a versenyképesség nem lehetnek egymás alternatívái. Előadását azzal zárta, hogy a hallgatók kezében (is) van a jövő.
Kép: Sárai Judit, Óbudai Egyetem
Kölcsönkapott levegő: levegőtisztítási program diákoknak
A program Dr. habil Koltai László beszélt az egyetem képzéseiről, majd Dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke avatta be a hallgatóságot a „Kölcsönkapott Levegő” program lényegébe. A témáért felelős Energiaügyi Minisztérium kérte fel a KSZGYSZ-t arra, hogy a közoktatási intézmények közvetlen környezetében célzottan vizsgálja a gépjármű forgalom hatását a helyi levegőminőségre. A projekttel az elérni kívánt cél a gyerekek, pedagógusok és szülők szemléletformálása.
A program során több előadást is meghallgathattak a jelenlévők, sőt, a Greenlab különleges levegőtisztaság-mérőállomását is megtekinthették, majd egy kézi mérőeszköz segítségével a szállópor koncentrációját is megmérték az egyetem belső és külső részein. Számos környezetipari cég is kiállított és előadásokkal színesítették az eseményt.
Az esemény záróakkordjaként hallgatói kerekasztalbeszélgetések tették interaktívvá az eseményt, ahol a kávézacc enteriőrben felhasznált lehetőségeitől kezdve az azbeszttartalmú tetőfedés hatásairól is vitatkozhattak az érdeklődők.
Kiemelt kép: Sárai Judit, Óbudai Egyetem
