A madárbirsfélék cserjéi fogják fel a legjobban a légszennyezést a nagy közúti forgalmú térségekben, míg más növények jelentős szerepet játszhatnak az épületek hűtésében, az áradások mérséklésében, állapították meg brit botanikusok.
A Királyi Kertészeti Társaság (RHS) kutatói a sövények hatékonyságát vizsgálták a légszennyezés elnyelésében, összehasonlítva különböző cserjéket, köztük a madárbirsféléket, a galagonyát és az óriástuját.
A nagy forgalmú utak mentén a vaskos levelű madárbirs (Cotoneaster franchetii) volt az a faj, amely más fajokhoz képest 20 százalékkal hatékonyabban szívta magába a légszennyezést. Egy kevésbé forgalmas utcán azonban nem találtak ilyen különbséget.
A városok nagy forgalmú főútvonalain azt találtuk hogy a sűrűbb lombozatú, érdesebb és bolyhosabb levelű fajok, köztük a madárbirsfélék a leghatékonyabbak.
–idézte Tijana Blanusát, a kutatás vezetőjét a The Guardian brit napilap honlapja.
A kutató szerint hét nap alatt egy 1 méter széles, jól ápolt, sűrű bokor annyi szennyezőanyagot nyel el, mint amennyit egy gépkocsi 800 kilométert haladva kibocsát, ezért a madárbirs ideális növény a forgalmas, légszennyező utak mentén, míg más térségekben a fajok vegyítése javasolt.
A Telex kérdésére Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze hozzátette, hogy hazánkban is számos helyen találkozhatunk a madárbirsekkel, gyakori és hálás növények, azonban néhány nagy forgalmú útra, mint amilyen például a Nagykörút, nem alkalmasak, mert sok fényre van szükségük, itt pedig a fák leárnyékolnák őket.
Alistair Griffiths professzor, az RHS tudományos igazgatója még hozzátette, hogy folyamatosan azonosítanak új szupernövényeket páratlan tulajdonságokkal, amelyek más fajokkal kombinálva még hasznosabbak, miközben a mindennapos élőhelyet biztosítják a vadvilág számára. Például azt találták, hogy a vadborostyán falra futtatva kiválóan hűti az épületeket, a galagonya és a fagyal segít az intenzív nyári esőzések hatásainak enyhítésében és csökkenti a helyi áradásokat.