A sík alföldi tájból kiemelkedő jellegzetes, mesterségesen kialakított képződmények nem csupán történelmünkről árulkodnak, illetve régészeti és kulturális szempontból értékesek. Sokan nem is gondolnák, hogy ezek a kis dombocskák milyen fontosak a természet számára is.

Kunhalom: „olyan 5–10 m magas, 20–50 m átmérőjű kúp vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt.” (Györffy István néprajzkutató)

Bronzkori gyepeket idéző növényzet

Bár sajnos a mezőgazdasági művelés sok esetben a kunhalmokat sem kímélte, azok a dombocskák, amelyeket a meredek oldalaik miatt nem szántottak fel, a természetes élővilág szempontjából különleges kis szigeteket alkotnak. Különböző fekvésű oldalaik ráadásul más-más adottságú élőhelyek, a déliek melegebbek, az északiak hűvösebbek, így a sík gyepeknél is változatosabb növényzet alakulhat ki rajtuk, akár 5000 évvel ezelőtti gyeptársulásokat is mutathatnak.  

Kapcsolódó bejegyzések

Az erdők mellett a gyepek is értékesek: becsüljük meg őket! 

Az élővilág bonyolultabb annál, hogy azt mondhassuk: az erdők a legjobbak. Mások ugyan, de nem kevésbé értékesek a gyepi ökológiai rendszerek.

Kifogyhatatlan méhlegelő

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, a természet és a mezőgazdaság szempontjából nélkülözhetetlen munkát pedig nemcsak méhek és vadméhek végzik, hanem számos más rovarfaj is (legyek, lepkék, bogarak stb.). Egy kutatás alkalmával 138 alföldi kunhalmon 335 beporzókat segítő növényfaj került elő, melyeknek köszönhetően a virágzási időszak is egy-két hét helyett több hónapon át kitart.

A biodiverzitás elősegítése

A kunhalmok a többszáz különböző növényfaj és a miattuk megjelenő számos beporzó mellett rengeteg más hasznos ízeltlábú élőhelyéül is szolgálnak. Ráadásul aratás után vagy a téli időszakban kiváló menedéket nyújthatnak az élőlények számára, sőt ritka, védett vagy kipusztulóban lévő állat- és növényfajok számára is utolsó mentsvárak lehetnek. Az itt található bozótosok emellett remek búvó-, illetve költőhelyet biztosítanak az apróvadnak is, ez segíthet mérsékelni az apróvad-populáció intenzív mezőgazdaság miatti csökkenését.

1997. január 1-je óta ex lege, azaz a törvény erejénél fogva az összes kunhalom országos jelentőségű védett természeti területnek minősül.

Bolygónk gazdag, sokszínű élővilágának óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.

Kiemelt kép: wikipedia, Lily15 / Szálka-halom a Hortobágyi Nemzeti Parkban