Miközben az ENSZ ambiciózus fenntartható fejlődési céljának (SDG) megvalósítása a szennyvízkezelés terén jelentős javulást eredményezne a globális vízminőségben, a világ egyes régióiban továbbra is súlyos vízminőségi problémák jelentkeznek.
Erre a következtetésre jutottak az Utrechti Egyetem kutatói. Egy új vízminőségi modellt dolgoztak ki, hogy még jobban rávilágítsanak a folyók és patakok jelenlegi és jövőbeli szennyezettségi állapotára. A tudósok világszerte szeretnének kutatásokat végezni, és a vízszennyezettségre vonatkozó adatokat kigyűjteni. Az alapos kutatás anyagából elkészült tanulmány október 6-án jelent meg a Nature Communications Earth & Environment című folyóiratban.
A vízminőségi problémákat a Világbank „láthatatlan válságnak” bélyegzi, mivel azokat nem ellenőrzik kellőképpen. Így nehéz kimutatni, és emberi szemmel gyakran észrevehetetlenek. Ennek ellenére a globális vízkészletek minősége a népességnövekedés, a gazdasági fejlődés és az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb nyomás alá kerül. Pedig a tiszta víz létfontosságú társadalmi szükségleteink, például a közegészségügy, az energiatermelés és a növénytermesztés, valamint az ökoszisztéma egészségének védelme szempontjából.
Példaként említhetjük, hogy a becslések szerint világszerte évente 829 000 ember halálát okozza a szennyezett víz fogyasztása vagy higiéniai célokra történő felhasználása.
mondja Edward Jones a most elkészült tanulmány egyik szerzője
Ebben a tanulmányban a szerzők egy új, nagy felbontású globális vízminőségi modellt dolgoztak ki, amely segíthet kitölteni a vízminőséggel kapcsolatos ismeretek hiányosságait, különösen azokban a világrégiókban, ahol nincsenek megfigyelések, illetve ebből származó adatok.
A vízminőségi problémák forró pontjainak azonosítása mellett a modell segíthet a szennyezés forrásának egyes ágazatokhoz való hozzárendelésében is. Észak-Indiában például a nagy mezőgazdasági öntözőrendszerek okozzák a víz sótartalommal kapcsolatos problémáit. Ugyanakkor Kelet-Kínában inkább az ipari folyamatok felelősek a víz elégtelen minőségéért, ott az ipar a fő szennyező. Ezzel szemben máshol, például az állattenyésztési szektorokban világszerte a szerves és kórokozók okozta szennyezések jelentenek problémát.
Kapcsolódó bejegyzések
Részletes édesvízhálózat-modell – mi történik a vízzel?
A különböző léptékű modellek összekapcsolásával tanulmányozhatjuk, hogy a helyi és regionális vízfolyamatok hogyan hatnak egymásra
A különböző szennyezési veszélyekkel a kutatás jól láthatóvá tette azt a jelenséget, ami korábban is jelen volt, de nem volt kellő alapossággal beazonosítva. Ezzel a kutatással lehetővé vált az egyre nagyobb fokú szennyezés okainak beazonosítása is.
(forrás: www.enn.com)
