India és Indonézia jelezte, hogy az ukrajnai háború miatt növekvő energiaárak megnehezítik a fejlődő országok számára kibocsátásaik csökkentését. A problémát súlyosbítja, hogy a korábban ígért évi 100 milliárd dolláros klímavédelmi támogatás még mindig akadozik, miközben az érintettek szerint már most sokkal több pénzre lenne szükség.
Az ellátási aggodalmak és az emelkedő árak miatt Európában több ország készíti elő, hogy időlegesen visszatérjen a szénhez. Ez a folyamat lassítja a fosszilis erőforrásokról való leválást, ráadásul nem csak a mi kontinensünkön figyelhető meg.
India és Indonézia a világ legnagyobb széntermelői és -felhasználói közé tartoznak. A mostani helyzetben úgy tűnik kénytelenek lesznek maradni a rendkívül szennyező energiahordozónál, késleltetve ezzel a megújuló energiaforrások kiépítésére és a szénerőművek fokozatos kivonására vonatkozó terveiket. A két ország egyébként 2060-ra illetve 2070-re ígérte, hogy eléri a nettó nulla kibocsátást.
A helyzetet nem csak az energia árának gyors emelkedése magyarázza, hanem a fejlett országoktól érkező támogatások alacsony szintje is. 2020-tól évi 100 milliárd dollárt ígértek a fejlődő országoknak, hogy könnyítsék a klímaváltozással való küzdelmet és támogassák a zöld átállást. Ebből azonban eddig szinte semmi sem valósult meg, pedig India már a tavalyi klímacsúcson is jelezte, hogy az eredetileg ígért összeg is kevés lehet.
Az indonéz pénzügyminiszter, Sri Mulyani Indawati a G20-ak egyik Balin tartott rendezvényén azt mondta, hogy az energiatermelés zöldítésére tett lépések nem tudnak megvalósulni, ha a gazdag országok nem fizetnek. (Reuters)