Bár az egyre nagyobb szerepet kapó megújuló energiaforrások a kibocsátások jelentős részét mérsékelhetik, hiszen az energiához kapcsolódó emisszió adja az általunk a légkörbe juttatott üvegházgázok több mint felét, ez önmagában nem lesz elég.
A másfélfok.hu cikke bemutatja, hogy az energiatermelés illetve -felhasználás 55%-ka mellett a kibocsátások további 45%-ka a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból, valamint az ipari termelésből származik, ezeknél pedig csakis a körforgásos gazdálkodás előretörésével lehetne mérsékelni érdemben a kibocsátást. Enélkül még a teljes energiatermelés megújuló alapokra helyezésével sem lenne elegendő a kibocsátás-csökkentés a párizsi célok eléréséhez.
A holland Circle Economy intĂ©zet elemzĂ©se szerint jelenleg a globális gazdaság nagyjábĂłl 8,6%-ka működik a körforgásos elvek szerint, tehát az anyagforgalom ekkora hányada származik ĂşjrahasznosĂtott nyersanyagokbĂłl. Ezt nagyjábĂłl 17%-ra kellene feltornászni, csökkentve ezzel a gazdaság elkĂ©pesztĹ‘ nyersanyag- Ă©s erĹ‘forrás-pazarlását. Ebben az esetben, az energiaátmenettel kiegĂ©szĂĽlve, elĂ©rhetĹ‘vĂ© válna a 2 Celsius-fokos cĂ©l.
A körforgásos gazdaság, ami az anyagot Ă©rtĂ©knek tekinti, Ă©s cĂ©lja, hogy azt minĂ©l tovább a rendszerben tartsa, egyszerre segĂthet nekĂĽnk termelĂ©si-fogyasztási rendszerĂĽnk megreformálásában, ezzel hozzájárulva a globális ĂĽvegházhatásĂş-gázkibocsátások csökkentĂ©sĂ©hez is. – Ărják a cikkben.