Bár az egyre nagyobb szerepet kapó megújuló energiaforrások a kibocsátások jelentős részét mérsékelhetik, hiszen az energiához kapcsolódó emisszió adja az általunk a légkörbe juttatott üvegházgázok több mint felét, ez önmagában nem lesz elég.
A másfélfok.hu cikke bemutatja, hogy az energiatermelés illetve -felhasználás 55%-ka mellett a kibocsátások további 45%-ka a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból, valamint az ipari termelésből származik, ezeknél pedig csakis a körforgásos gazdálkodás előretörésével lehetne mérsékelni érdemben a kibocsátást. Enélkül még a teljes energiatermelés megújuló alapokra helyezésével sem lenne elegendő a kibocsátás-csökkentés a párizsi célok eléréséhez.
Kapcsolódó bejegyzések
Hamarosan elfogynak a nyersanyagok, ha nem váltunk a körkörös modellre
A gazdaság soha nem látott méretű paradigmaváltás előtt áll, melyet többek között a nyersanyaghiány kényszerít majd ki.
A holland Circle Economy intézet elemzése szerint jelenleg a globális gazdaság nagyjából 8,6%-ka működik a körforgásos elvek szerint, tehát az anyagforgalom ekkora hányada származik újrahasznosított nyersanyagokból. Ezt nagyjából 17%-ra kellene feltornászni, csökkentve ezzel a gazdaság elképesztő nyersanyag- és erőforrás-pazarlását. Ebben az esetben, az energiaátmenettel kiegészülve, elérhetővé válna a 2 Celsius-fokos cél.
A körforgásos gazdaság, ami az anyagot értéknek tekinti, és célja, hogy azt minél tovább a rendszerben tartsa, egyszerre segíthet nekünk termelési-fogyasztási rendszerünk megreformálásában, ezzel hozzájárulva a globális üvegházhatású-gázkibocsátások csökkentéséhez is. – írják a cikkben.
