A szén-dioxid-kibocsátás és a gazdasági tevékenységek volumene között egyértelmű összefüggés van. A kérdés az, hogy a kibocsátást lehet-e jelentősen és gyorsan csökkenteni, ha közben a gazdaság növekszik. Át tudjuk-e strukturálni a jelenlegi rendszert úgy, hogy a jelenlegi jóllét megmaradjon a gazdaság növekedése nélkül.
Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Antal Miklós, aki az MTA–ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport vezetőjeként kutatja a témát. Szakértői becslések szerint a Párizsi Egyezmény céljait a jelenlegi pályán maradva nem fogjuk elérni, sőt a maximum 1,5–2 fokos hőmérsékletemelkedés célját akár már egy évtizeden belül elbukhatjuk.
Kapcsolódó bejegyzések
Alapvetően kell újragondolni a gazdasági működést Áder János szerint
Az államfő a Menedzserek Országos Szövetsége által szervezett Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! Című digitális konferencián beszélt a fenntarthatóság fontosságáról.
A kutatók szerint jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a szükséges változás még a gyorsuló technológiai átmenet mellett sem lesz elég gyors. Antal szerint ebben közrejátszik az, hogy jelenleg még mindig a gazdasági növekedést tekintjük fő célnak, ennek a célnak a megkérdőjelezése még ma sincs terítéken.
Ezen a héten zajlott a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciája. Az itt elhangzó előadások közül a Greendexen is bemutatunk néhányat.
De vajon miért nem jönnek szóba az alternatívák?
Antal szerint az a rendszer, amelyben élünk, szisztematikusan függ a gazdasági növekedéstől. Az általános társadalmi szemléletet a „több jobb” felfogás jellemzi, a jóllét mérésében gazdasági mérőszámokat használunk, a gazdasági működés alapvető eleme pedig az elvárt profit. Az is a változás ellen szólhat, hogy általában a rendszer haszonélvezői vannak döntési pozícióban, érthető okból nekik nem érdekük a gyökeres változás.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi a kulcsa a karbonszegény gazdaságra való átállásnak?
A pénzintézetekre komoly feladat hárul a zöldgazdaság megteremtésében.
Az országok közötti versenyben is a gazdasági erő az, amely ma igazán számít, míg az országokon belüli alrendszerek működtetése, mint például az oktatás vagy az egészségügy fenntartása is növekvő gazdaság mellett könnyebb. Növekedés hiányában ráadásul a munkanélküliségi ráta is emelkedik, ami ismét afelé tereli a döntéshozókat, hogy a jelenlegi fenntarthatatlan rendszert próbálják életben tartani.
Mi lehet a megoldás?
Antal szerint eddig nem kutattuk annak lehetőségét, hogy miként működhetne gazdasági növekedés nélkül a világunk. Az MTA–ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport részben azt vizsgálja, hogy mely stratégiák mentén lehetne megőrizni úgy a jóllétet, hogy közben nem növekszik a gazdaság.
A kutató szerint már az sokat jelenthetne, ha szemléletmódunkon változtatnánk. A „több jobb” szemléleten például a reklámok visszaszorításával lehetne némileg változtatni. Ugyanígy a jóllét mérésére használt indikátorok megváltoztatása is sokat számíthat. Bár úgy tűnhet, hogy a különféle boldogság-indexek egyre nagyobb teret nyernek, hatásuk valójában elhanyagolható, például a GDP-hez viszonyítva.
Kapcsolódó bejegyzések
Több mint 600 oldalas jelentés taglalja a biológiai sokféleség gazdasági előnyeit
Egy a brit kormány által támogatott ma közétett jelentés szerint a nemzeteknek újra kell gondolniuk a gazdasági növekedést, mint a siker mércéjét, ha be akarják tartani a természeti világ pusztulásának megállítására tett ígéreteiket.
El kell gondolkozni azon, hogy lehet-e, illetve hol lehet a gazdasági rendszert elmozdítani a profitorientáltságból. Elképzelhető, hogy a fegyverkezési korlátozások mintájára az országok közötti gazdasági rivalizálást is vissza lehet fogni, miközben a nagy ellátórendszerek működését átalakítjuk. Lehet, hogy egy nem növekvő vagy alacsony növekedésű gazdaságban a mai megoldások némileg újragondolva és átstrukturálva legalább ilyen hatékonysággal lennének képesek működni.
Antal szerint nagyon fontos, hogy a fenti kérdéseket, illetve ezek vizsgálatát a klímadiskurzus részévé tegyük, hiszen ezek egy új perspektívát nyithatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben.
