Az Ernst&Young nemzetközi tanulmányában több mint 1100 pénzintézet tevékenységét értékelte környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok szerint, amelyből az is kiderült, hogy Európa 10 legnagyobb bankja 2030-ig közel 1500 milliárd dollárnyi zöld hitel kihelyezését tervezi.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok kezelése hazánkban is egyre fontosabb. A Magyar Nemzeti Bank ezen a héten nyilvánosságra hozott zöld ajánlástervezete lökést adhat a hazai pénzintézeteknek, hogy a fenntarthatósági szempontokat hangsúlyosabban érvényesítsék üzleti tevékenységükben.
Erre komoly szükség is van, mert egy zöldebb jövő kiépítésében kulcsszerep hárul a pénzügyi szektorra. A pénzintézeteknek piacformáló hatásuk van például azáltal, hogy kinek és milyen feltételekkel hiteleznek, valamint a kölcsönért cserébe mit várnak el az adósoktól — egyre többször fordul elő, hogy a bankok nem támogatnak környezetszennyező beruházásokat.
Kapcsolódó bejegyzések
MNB: van előrelépés a zöld pénzügyek terén, de lehet még hova fejlődni
MNB Zöld pénzügyi jelentésében összefoglalta a hazai bankszektor állapotát fenntarthatósági szemszögből.
Az európai bankok már ma is sokat tesznek a klímakockázatok csökkentéséért. A kontinens 10 legnagyobb szereplője 2030-ig közel 1500 milliárd dollárnyi zöld hitel kihelyezését tervezi. Az ESG szempontokat azonban csak kevesen építették még be igazán a működésükbe.
Ezt jól jelzi, hogy a környezetre gyakorolt hatásait csupán az európai bankok 44 százaléka mutatja be, de a társadalmi (például munkaügyi vagy adatvédelemi) következményeket is alig több mint felük (55%) tárja a nyilvánosság elé.
Az EY kutatása összesen 800 bankot vizsgált meg, köztük 68 európai bankot hét meghatározó piacon: Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svájcban és az Egyesült királyságban.