A légszennyezésnek való kitettség összefügg a mentális betegségek súlyosabbá válásával derült ki a 13 000 londoni ember bevonásával végzett kutatásból. A British Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban megjelent tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a nitrogén-dioxidnak való kitettség viszonylag kis mértékű növekedése 32%-kal növeli a közösségi alapú kezelésre szorulás kockázatát, és 18%-kal növeli a kórházi felvétel kockázatát.
A kutatók szerint az eredmények valószínűleg a legtöbb fejlett ország városára érvényesek, és a légszennyezés csökkentése emberek millióinak javára válhat.
A légszennyezés módosítható, ráadásul nagy léptékben, a lakossági szintű expozíció csökkentésével. Tudjuk, hogy vannak alkalmazható beavatkozások, például az alacsony kibocsátású zónák kiterjesztése. Az egyéni szintű mentális egészségügyi beavatkozások valójában meglehetősen nehezek.
mondta Joanne Newbury, a Bristoli Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.
A tanulmány a kórházi felvétel vagy a közösségi orvosok és ápolók felkeresésének gyakoriságát használta a súlyosság mérésére. A kutatók kiszámolták, hogy már egyetlen szennyezőanyag kismértékű csökkentése is csökkentheti a megbetegedéseket, és évente több tízmilliót takaríthat meg a brit egészségügyi ellátórendszernek, az NHS-nek. A tanulmány a dél-londoni betegeket a mentálhigiénés szolgálatokkal való első kapcsolatfelvételtől kezdve követte nyomon, és nagy felbontású becsléseket használt az otthonuk légszennyezettségére vonatkozóan.
A vizsgált területen a negyedéves átlagos NO2-szintek köbméterenként 18 és 96 mikrogramm (µg/m³) között változtak. A kutatók megállapították, hogy a 15 µg/m³-nél magasabb szennyezésnek kitett személyeknél 18%-kal nagyobb volt a kórházi felvétel kockázata, és 32%-kal nagyobb volt a kockázata annak, hogy egy év elteltével járóbeteg-kezelésre szorulnak.
A kapcsolat a legerősebb az NO2 esetében volt, amelyet nagyrészt a dízelüzemű járművek bocsátanak ki, de jelentős volt a kis részecskeszennyezés esetében is, amelyet minden fosszilis tüzelőanyag elégetése során keletkezik. A kis részecskék szintje 9 és 25 µg/m³ között változott, és a 3 egységgel megnövekedett expozíció 11%-kal növelte a kórházi felvétel kockázatát, és 7%-kal a járóbeteg-ellátás kockázatát.
A longitudinális vizsgálat keretében hét évvel az első kezelés után újra értékelték a betegek adatait, és megállapították, hogy a légszennyezéssel való kapcsolat még mindig nyilvánvaló. Az eredményeket nem magyarázták egy sor lehetséges egyéb tényezővel, beleértve az életkort, a nemet, az etnikai hovatartozást, a hátrányos helyzetet vagy a népsűrűséget, bár az azonosítatlan tényezők még mindig fontos szerepet játszhatnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Minél tisztább a levegő, annál kisebb a demencia kockázata
Az amerikai Alzheimer Társaság (Alzheimer’s Association) által közzétett jelentéssorozatból kiderült, hogy a légszennyezettség csökkentése javíthatja a kognitív funkciókat és csökkentheti a demencia kockázatát.
A tanulmány célja nem az volt, hogy bizonyítsa a légszennyezés és a mentális betegségek súlyossága közötti okozati összefüggést, ez nehéz kísérleti munkát igényel. A kapcsolat azonban „biológiailag plauzibilis”, mondták a kutatók, mivel a légszennyező anyagokról ismert, hogy erős gyulladásos tulajdonságokkal rendelkeznek, és a gyulladásról úgy vélik, hogy a pszichotikus és hangulatzavarok egyik tényezője.
A Világbank becslése szerint a légszennyezés évente 5 milliárd dollárba kerül a világgazdaságnak, de ez csak a szív és a tüdő jól ismert károsodását tartalmazza.
A költségbecslések jelenleg csak a fizikai egészséget veszik figyelembe, de egyre több olyan tanulmányt látunk, amely összefüggéseket mutat ki a mentális egészséggel. Úgy gondoljuk, hogy fontos lehet ezeket is figyelembe venni, mert ez átbillentheti a mérleg nyelvét, és egyértelműbbé teheti, hogy a légszennyezés csökkentésébe való befektetés költséghatékony.
mondta Newbury
(Guardian)
(fotó: pexels – cottonbro)